Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Óváry november 11 -i válaszában úgy vélte, hogy félreértette őt az igazgató. Ő nem akarta visszakérni a tárgyakat, csak arra gondolt, hogy annak, ami itt felesleges, esetleg egy másik múzeum még hasznát vehetné. Az is kiderült, hogy az anyagiakat inkább a rokonai kérték rajta számon. Azok kérdeztek rá, hogy mivel biztosították afelől, hogy valamit is fog kapni, amire ő csak egy újságcikket tudott nekik felmutatni, amiről persze tudja, hogy az nem elég biztosíték. Ezért kérte, hogy üljenek le egy kávé mellett megbeszélni az ajándékozás anyagi oldalát. Ez nem követelődzés a részéről, s nincs is más kérése, mint hogy egy darab papír legyen a kezében arról, hogy valamikor majd mennyivel fogják kárpótolni. Úgy gondolja az átadott tárgyak értékével a múzeumnak jobban tisztában kell lennie, esetleg Gábry segítségét is kérhetik ez ügyben, mert őneki fogalma sincs pl. azokról a kéziratos kottákról, melyeket Gyulára való lemenetelekor átadott, hogy kiknek a munkái, s mit is tartalmaznak. Szerdahelyi csak december 21-én válaszolt. Állítása szerint sokáig várt a válaszra, de mivel az egyre késett, november 14-én kivett egy hónap szabadságot. Ezután már békülékeny hangot pengetett, ám azt nem titkolta, hogy nagyon kellemetlenül érintette Rózsika levele. Biztosította afelől, hogy ő sem akarja ingyen az anyagot, persze - tette hozzá: már megkéstek az elintézéssel, de a legkedvezőbb megoldásra törekszenek. A későbbiek során azonban nem találtunk anyagi ügyekre vonatkozó iratot. Az Erkel-házat ismertető cikkében Legány kiemelte, hogy a múzeum példamutató kezdeményezésből született meg. Az ország más városai is követhetnék. „Valószínűtlen, hogy bárki is a rendelkezésre állott igen rövid idő alatt és azonos anyagi lehetőségekkel a mostaninál értékesebben és ízlésesebben elrendezett kiállításról gondoskodhatott volna"

129. Pár évenként azonban meg kellene újhodnia, különben elveszíti mostani, vonzó hatását. Az ország ide vágó dokumentumainak legalább másodpéldányait itt őriztethetné, mert Erkel legtöbb műve kiadatlan, s ha egy természeti katasztrófa során elveszne, a veszteség pótolhatatlan volna. Ezért indokolt lenne fénymásolatban, vagy mikrofilmen Gyulán őriztetni azok másolatait. Ezáltal a gyulai múzeum nélkülözhetetlenné válhatna a 19. század zenei kutatásában, s ezáltal kerülhetne be igazából az ország zenei vérkeringésébe.

129 Ennek nyomán az 1971. áprilisban készített távlati tervben már szerepelt az Erkel-ház bővítése, s egy Erkel-archívum létrehozása.

130 1972. október 6-án értesítette Dér László megyei múzeumigazgató Szerdahelyit, hogy a Múzeumi Főosztály az Erkel-ház bővítésével járó rendezési 37