Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)
anyakönyveit. 107 Csak utólag, két évvel később derült ki az új igazgató számára az, hogy néhány kottát az OSzK Zeneműtára adott kölcsön a tárlathoz. 108 A múzeum igazgatását 1969. március elsejével az a Szerdahelyi István 109 vette át, aki gyulaiként Scherer Ferenc óta először foglalkozott Erkel életének a kutatásával. A gimnázium igazgatóhelyetteseként nemcsak elismert szakember volt, de tanácstagként a kulturális élet fellendítését szeme előtt tartó városi vezetést is meg tudta nyerni elképzelései támogatásához. Már az 1969. évi munkatervében felvetette, hogy a túlzsúfolt emlékszobán úgy lehetne javítani, ha a szomszédságában lévő tantermet is kiállítási célra hasznosítanák. Egy abból elrekesztett kisebb részben pedig egy korabeli tantermet rendezhetnének be, ezzel is utalva a ház eredeti funkciójára, s Erkel édesapja foglalkozására. 110 Minden együtt volt ahhoz, hogy az emlékmúzeum létrehozásának korábban elejtett gondolatát a siker reményében elevenítse fel. Ehhez az apropót Erkel születésének 160. évfordulója s egy, a város által február 13-án felajánlott különdíj odaítélése szolgáltatta. 111 Múzeumalapítási javaslatát hivatalos formában 1970. március 13-án terjesztette a városi tanácsülés elé. 112 Kérte a még oktatási célra használt épület átadását, hogy „Gyula városáé legyen a megtisztelő kötelesség a múzeum megszervezésének elindításában" Kérte, hogy a konkrét teendőkkel a múzeum igazgatóját bízzák meg, szoros együttműködésben a népművelési felügyelővel. Azt szerette volna, hogy a kiállítással október l-re készen legyenek, hogy a 27 3. A kiállítás forgatókönyvének részlete (I-IV: álló tárló, V-VI: lapos tárló, A-B: szöveges tabló, C-D: tabló, E: Erkel kép)
