Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Harmónium XIX. sz. Lábpedálos, gyári munka, diófából készült. Eredetileg Erkel Ferencé volt. Mivel Zichy Gézánál, a híres félkarú zongoristánál (aki Liszt Ferenc tanítványa volt) Erkel sokat vendégeskedett, a vendéglátás fejében hálából megajándékozta őt ezzel a harmóniummal. A tetétleni kastélykápolnában volt elhelyezve, majd Zichy Géza Lipóthoz került Budapestre, a Király utcába. Lányuk, Zichy Mária Terézia (Deréki Istvánné) közvetítésével 1990-ben vásárolta meg a múzeum, de már 1970 óta megtekinthető a gyulai kiállításban. A második világháborút a Magyar Nemzeti Múzeumban vészelte át, ahova letétként került be. 110x67x115 cm Ltsz. E. 90.1.1. (Lásd színes táblák: 12) Némazongora XIX. sz. Fából, esztergált lábakkal készítették. Egy kicsi, négy lábon álló, de valószínűleg levehető fadobozba szerelt manuál (klaviatúra, billentyűsor). Meglehetősen egyedi, speciális hangszer. Technikailag csupán a billentyűk lenyomása lehetséges, de hangot nem ad. Mérete miatt egy postakocsiban is elfért, így akár utazás közben is lehetett rajta gyakorolni. Egy művész esetében nem okoz gondot, hogy nem hallja zenét, a belső hallás és a billentyűk érzékelése elég a számára. Erkel Ferenc tulajdona volt. 121x32x72 cm Ltsz.: E. 76.1.1 (Lásd színes táblák: 11) Rövid hangversenyzongora 1870-es évek közepe Az Operaházban Erkel Sándor is játszott rajta. A Steinway & Sons cég 143042. számot viselő darabja. Hamburgban gyártották. Billentyűit finoman megmunkált csontlapok borítják. 187x98x147 cm Ltsz.: E. 99.6.1. (Lásd színes táblák: 13) JELMEZEK, JELMEZTERVEK Bánk bán 1880. Harci díszben. 20,5x13,5 cm Ltsz.: E. 83.75.1. (Lásd színes táblák: 14) Melinda XIX. sz. 26. lap Otthoni ruha azzal a megjegyzéssel, hogy ha ezt házi ruhának túl díszesnek találnák, akkor lehet teljesen feketébe is öltöztetni. 26x18 cm Ltsz.: E. 75.56.1. (Lásd színes táblák: 18) Bánk bán XIX. sz. Úti ruha, farkasprém. Megjegyzés: A színes, hosszú szabású öltöny a középkorban igen dívott Magyarhonban (keleties szokás szerint) dacára annak, hogy a nyugati fegyverzethez simulva nálunk az egyenes kard vétetett fel. Csak a 15. század vége felé elsajátítva a töröktől a kardszablya mindinkább görbül. 26x18 cm Ltsz.: E. 75.57.1. (Lásd színes táblák: 15) 111