Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

Imre nádor másik várából, az 1516-ban megszerzett s kényelmes lakóvárrá kiépített borsodi Ónodról származnak, s bizonyára több, különböző kályhát is alkothattak. A főként vegyes-, illetve zöldmázas, többségükben négyzetes lapcsempéket forgórózsa, koszorú vagy rozetta díszítette, de az egyik típust még vakmérművek borították. Technikai eltérések - így ólommáz helyett ónmáz alkalmazása - és épitéstörténeti feltevések alapján néhány évtizeddel későbbre kelteznek néhány, elsősorban ugyancsak az ónodi és a füzéri várból ismert, ugyancsak többszínű, vegyesmázas csempét, melyek közül kiemelkedik egy díszes ruházatú férfi mellképét ábrázoló füzéri darab. Bár az ónodi vár fennmaradt számadásai 1518-ból egy Bécsben vásárolt csempékből épített kályháról tudósítanak bennünket, az eddig ismert csempék esetében az anyag, a felhasznált máz és a készítési technika területén megfigyelhető nagyfokú egyezés mindenképpen környékbeli műhelyre utalhat. Kassán már legkésőbb a XV században működtek fazekasok. S ha az nem is bizonyítható, hogy 1428-ban a bártfai városházán már csempés (és nem szemes) kályhát állított fel egy kassai mester, az szinte bizonyos, hogy jóval a XVI. század közepe előtt - 1555-ben Perényi Ferenc nagyidai kastélyába rendelt kályhát a kassai Fazekas Ferencnél - jelentős s a korabeli európai divatot magas szinten követő kályhacsempegyártás folyhatott itt. Művészi színvonaluk és az előzőekhez közelálló anyaguk miatt valószínűleg ugyancsak kassai kályhásokhoz kell kötnünk azokat a főként téglalap alakú, zöldmázas vagy mázatlan csempéket is, ahol már perspektivikus hatást keltő, félköríves reneszánsz építészeti keretben jelennek meg alakos ábrázolások. A XIX. század végén ugyanis épp Kassán került először elő egy olyan csempe, melyen Jefte, az ószövetségi „hős" mellképe látható, mint egy, a XVI. század második negyedétől közkedvelt metszetek alapján készített tematikus csempe-sorozatok példája. Ezek egyik eredeti műhelyközpontja Nürnberg volt, ahonnan csempénk grafikai előképét is ismerjük. A kassai darab párját 1553 évszámmal a sárosi várból (4. kép), töredékeit pedig a regéci, a boldogkői, a szerencsi, a füzéri, az ónodi és az egri várból ismerjük. E változatos birtoklású lelőhelyek síkvidéki és hegyivárak - mind Kassát rajzolják körül. De további, hasonló kom4. kép. Kályhacsempe Jefte ábrázolással és 1553. évszámmal, Sáros-Vár (SLIVKA-VALLASEK1991.) 38