Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

Regensburgból eredeztetett kályha elemeit felhasználó, ismeretlen helyen működött fazekasműhelyből származó fűtőberendezéseket valószínűsítenek. Az észak-keleti országrész másik, a Báthoryakhoz hasonló jelentőségű főúri birtokosai a Perényiek voltak. Négy egykori vármegyében számos vár és birtokok sokasága tartozott a XV század végén-XVI. század első felében Imre nádor, majd pedig fia, Péter koronőr fennhatósága alá. Nem véletlen tehát, hogy a Hernád és a Tisza közötti terület talán legkorábbi kályhacsempéit épp a család ősi székhelyéről, a kényelmes várkastéllyá kiépített zempléni, tőketerebesi Paries várából ismerjük. Az itt folytatott ásatások eddig két kályhához tartozó nagyszámú töredéket eredményeztek. Közülük a 2. kép. Fülkés-címeres kályhacsempe néhány zöld ólommázas, illetve mázatrekonstrukciója, Nyírbátor udvar- lan darabbal képviselt korábbi kályha ház 1500 körül (HOLL 1980.) még a gótikus művészet körébe sorolható. Alsó része közel négyzetes s igen mély fülkés csempékből állhatott. Ezek hátsó oldalát szentek és a Paradicsom fájának allegorikus ábrázolása díszítette. A toronyszerű oromdísszel lezárt felső részt ugyancsak fülkés, de nyújtottabb, mérműdíszes elemek alkothatták. Mindezek mellett még egy rozettás csempét kelteznek itt a XV század végére, arra az időszakra, amikor Perényi Imre visszakapta apjától a Hunyadi Mátyás által elkobzott erősségeit. Ugyanakkor az eltérő anyagú és jóval több darab alapján rekonstruálható másik kályhán már az új művészet, a reneszánsz jellemvonásai tűnnek fel. Az inkább lapos, mint fülkés csempék enyhén mélyített tükrében elhelyezkedő változatos ábrázolásokat - Máriát, női és férfi szenteket (3. kép), valamint jeleneteket az udvari-társasági életből - főként leveles-rozettás sarokdíszes, íves keretelésben találjuk. A rendkívül plasztikus megjelenésű, általában gazdag vegyesmázas csempék többsége álló téglalapformát mutat - ezek talán a kályha felső részét alkották -, de vannak közöttük négyzetes és a sarokrészek kiképzéséhez nélkülözhetetlen feles méretű darabok is. Ismerjük e kályha felső lezárását is: az ívesen kihajló rozettás-gyöngysoros párkánycsempén liliomszerű keresztrózsákkal díszített pártázat helyezkedett el. E kályhákat - vagy azok változatait - a Perényiek másik, abaúji várukban, a Tőketerebeshez közel fekvő sziklafészekben, Füzéren is felállították, mely ekkor 36