Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Fodor László: Kályhacsempék és kályhaszemek a Dobó István Vármúzeum középkori régészeti anyagából

áll, az ott megfigyelt mázatlan angyalos és lovagalakos csempeszerkezetű kályha. A palota emeleti III. és V sz. termeiben a régészeti falkutatatással a sarkoknál ki lehetett mutatni az egykori kályha maradványait. így ma ezekben a helyiségben az említett helyeken kályharekonstrukciók jelzik az egykori kályhákat (2. kép). Az ásatások során az ún. Provizori Palota egyes helyiségeiben is megmaradt az egykori kályha alapépítménye, amely ma a romkertben látható is. Ezeken a helyeken olykor még kályhacsempedarabok is a helyükön maradtak, melyek alapján a kályha szerkezetére és típusára is következetni lehetett. Sajnos a későbbi átépítések és funkcionális rekonstrukciók során, egyes helyeken eltűntek a kályhák, másik helyeken újak épültek, így teljes bizonyossággal a helyiségek átfogó fűtéstechnikájához a régészeti kutatás és megfigyelés sem szolgálhatott. Bizonyos helyeken azért az ott megtalált, mondhatni „in situ" omladékokból, esetleg megfigyelt átépítések nyomaiból következtetni lehetett egy-egy periódus (korszak) váltásra is.

3 Egy-egy épületnél az új kályhák építését mindig befolyásolta az épületek javításaira, felújításaira szánható költség. A vár költségvetési feljegyzéseiből tudjuk, hogy a díszesebb kályhák egyáltalán nem voltak olcsók.

4 2. kép. Miskolczi Mihály-féle kályha, 1570 körül Gótikus kályhacsempék (XVszázad) Amennyiben az egri vári leletanyagban korszakonkénti meghatározást végzünk, akkor elsőként a korai mázatlan szürke és barnásvörös csempéket kell megemlítenünk. Ezek közé a kályhacsempék közé elsősorban az áttört pálcatagos, fülkés kiképzésű darabok tartoznak többségében mázatlan, általában barna vagy sötétszürke színű típusok, amelyek idővel jellegzetes késő gótikus mérművekkel, valamint a hozzátartozó jellegzetes gótikus oromrózsával készültek.

5 Ezek általában nagyobb méretű kályhacsempék. Kronológiailag talán korábbiak, de ebbe a csoportba kell sorolnunk a főúri udvarok közelében megfigyelt kályhacsempéket, mint pl. az Abasáron megtalált szürke, kisméretű oroszlános csempéket.

6 Mint látjuk, a korai anyaghoz közvetlen mégsem az egri példák szolgálnak alapul, hanem mint láttuk az Abasáron a bencés apátság romjainál talált néhány olyan oroszlános, szürke, anyagú, viszonylag kisméretű kályhacsempe töredéke, amelyeket ásatójuk a XIV század első felére datált. 54