Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

A terülőmustra és a habánok kályhásművészete a XVII. században A textil-, tapéta - vagy terülőmustra a centrális díszítés mellett a legkedvel­tebb s legtöbb változatot felmutató díszítőeleme volt a késő reneszánsz kályhák­nak. Lényege, hogy az egyes elemek egymás mellé helyezésével elvileg szinte vég nélkül továbbszőhető, rendkívül dekoratív minta volt alkotható. Valószínűleg német területeken alakult ki a XVI. század közepén, s különböző közvetítők ut­ján kerülhetett vidékünkre. Alapvetően geometrikus vagy pedig növényi, organi­kus elemekből épülhetett fel. Az előbbiek inkább ládák, ajtók fémborítására utal­nak - innen ered az igen sok változatban ismert veretminta elnevezése is. Ezt láthatjuk annak a jellegzetes, sötétszürke-kékes ónmázzal, gyakran el­mosódott rajzolattal jellemezhető cso­port lapcsempéin is, mely a különböző, alakos és növénydíszes lábazati-, pár­kány- és oromcsempékkel együtt mind­eddig csak a sárospataki várból ismere­tes. \elük kapcsolatban is felmerült, hogy Lengyelországból származhatnak. A XVII. századi pataki összeírások valóban szólnak lengyel kályhákról, sőt a vár leg­híresebb úrnője, Lorántffy Zsuzsanna is vásároltatott ilyeneket. Az egyértelmű azonosításhoz azonban itt még további bizonyítékok szükségesek. Más, szerencsi, füzéri, kisvárdai csem­pék inkább rácsszerkezetet idéznek fel, vagy textíliák, brokátszövetek hatását keltik. De a túl merev elválasztás nem lehetséges - a veret- és rácsmintán be­lül is megtaláljuk a gazdag rozetta- és levéldíszt, s az indák között néha em­ber- és állatalakok is feltűnnek. Emel­lett e kályhák párkány- és oromcsempéi továbbra is önálló, a terülőmustrás kály­hafelülettől elkülönülő, változatos díszí­tésű sávokat alkottak, mint ez a füzéri vár ún. Deákházában állt, az említett szegfűs kályhához hasonló formában el­képzelhető, s vele bizonyára egyidős kályha esetében igazolható (13. kép). 13. kép. Terülőmustrás kályha rekonstrukciója, Füzér-Vár XVII. századi, fele (SIMON2000.) 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom