Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

B. Hellebrandt Magdolna. A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál

16. kép. A Nagypart leletei 17. kép. Edények a Nagypartról (A szerző rajza) (A szerző rajza) Hasonlók Szirmabesenyőn kerültek elő. 51 Muhin Leszih Andor hatot talált. 52 Ékszerek közül a spirálfüggők, illetve hajkarikák gyakoriak. Kesznyétenben az 1., 5., 12., és 13. sírokban voltak, s mindegyikben párosával. Több változatuk ismert, a kesznyéteniek bronzból készültek, és elektronlemezzel borítottak. Hasonlókat a szirmabesenyői anyagban is látunk (22. kép 1-5.). Kesznyétenben a 6. sírban találtunk pávaszemes, üvegpasztából készített gyöngyöt. Szirmabesenyőn több darab volt (2. kép 15., 18. kép 1-6.). Előfordul­nak ikergyöngyök is. Általában fehér alapon kék-sárga szemekkel díszítettek. Kesznyétenben a 12. és 13. sírokban apró borostyángyön­gyöket bontottunk ki, az utóbbiban több mint 20 darabot. Ezek a gyöngyök a ham­vasztáskor a tűzben megégtek, és igen por­iékonyak. Kauri gyöngyök több sírban elő­fordultak (19. kép 2-3., 8., 12-13., 18.), a hamvasztásos sírokban megégtek (21. kép). A 23. képen egy hamvasztásos sír rajzát lát­hatjuk Kesznyétenből. A hamvak között nagy számú gyöngy melléklete volt. A szkíta ékszerek jellegzetességei közé tartoz­nak a bronz karperecek (19. kép 19-20.), melyek öntöttek, előfordul, hogy elkes­kenyedő végük felé rovátkolt díszítésűek, de találhatunk zárt és egymásra érő végűt is. Vas karperecet gyakran viseltek (2. kép 9-12.), így 18. kép. Pávaszemes gyöngyök és Kesznyétenben a 35. hamvasztásos sírban, fazék Szirmabesenyőről Muhin a 25. női sírban mindkét felkaron volt. 53 (A szerző rajza) 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom