Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

B. Hellebrandt Magdolna. A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál

objektumban, azaz hulladékgödörben volt, s tőr, vagy hosszúkés markolatának erősítésére szolgált a díszített csontborítás. Analógiája Nyíregyháza-Közvágóhídon került elő hamvakat tartalmazó edényben. Hasonlókat a Dnyeper vidékén készítettek, de Istvánovits Eszter feltételezi, hogy a mi darabjaink helyi alkotások. Az egész szkíta település 150-170 méter szélességben húzódott a magas parton a Kr. e. VI. század végén, V század elején. A szkíta telep feltárása egyedülálló. Vidékünkön is tártak fel településrészletet, mégpedig Kalicz Nándor Hejőkeresztúron, 1958-ban. Ezt a kis anyagot Párducz Mihály publikálta.

61 A szkíta kori temetkezéseknél többször találkozunk a halmos temetkezésekkel. Zöldhalompusztán, mely már Csincse községhez tartozik, ma is látható az a halom, melyből a híres leleteket kiásták. A halom átmérője 25 méter, magassága 0,85 méter volt. Körülbelül a közepénél, földbe mélyítve találták a szkíta temetkezést.

62 Monajon szintén halomsíros temetkezésről számolt be Csorna József.

63 A halom átmérője 24 méter, magassága 2 méter, a sír 175 cm mélyen feküdt. Taktaszada és Taktaharkány között az út és a vasút között sorba emelkednek a halmok. A tumuluszsor a taktaharkányi határban, a vasút túloldalán is folytatódik, ezek a Bogárzó és a Ráchalom. Taktaharkány határában egy halom elhordásakor 1966-ban Kemenczei Tibor megfigyelőként jelen volt, és ásatott is 1967 tavaszán.

64 A halom 60 méter átmérőjű volt, mértani közepén 5 méter magas. Itt nyitottak egy 8,5x2,5 méteres szelvényt. A halom északi részén is kutattak 20x5 méteres szelvényben, de semmi temetkezésre utaló nyomot nem találtak. Az Alföldön a Balmazúj26. kép. Bronz tükör Mubiból (Fotó: Kulcsár Géza) 27. kép. A tükör szarvas alakja (Fotó: Kulcsár Géza) 28. kép. A ragadozó állat a tükörnyél végéről (Fotó: Kulcsár Géza) 65