Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

B. Hellebrandt Magdolna. A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál

5. kép. Vas csákányok és kések (A szerző rajza) 6. kép. Tálak, bögrék, korsók (A szerző rajza) aranytárgyaival való rokonságot.

21 A szakirodalomban sokszor foglalkoztak e művészi alkotásokkal.

22 Kemenczei Tibor legújabb kutatásai alapján a zöldhalompusztai sír eltemetésének idejét a Kr. e. VI. századig tartja lehetségesnek.

23 Feltűnően sok fegyver ismert a Hejőkeresztúr és Hejőszalonta közti homokbánya területén talált leletek között. A lándzsák hosszú köpűvel ellátottak (4. kép), látható a kovácsolás menete. A 4. kép 1. egy szíjelosztó, a 4. kép 2. köpűje a leghoszszabb, levele kicsi és lapos. A 4. kép 3. levelén középen élt figyelhetünk meg, a 4. kép 4. erős, masszív darab levelénél középen a borda téglalap átmetszetű. Hosszuk 21 és 25 cm között váltakozik. A vas csákányok többfélék, a leggyakoribb az ellentett élű, melynél az éllel szembeni rész kalapácsszerű (5. kép 5-7.). Hosszuk általában 21 cm. Ritkább az, melynél az éllel szembeni (5. kép 1-2.) rész téglalap átmetszetű. Ezek hossza 14,5 cm körüli. Fel kell figyelnünk arra, hogy mindezen tárgyak a hosszú késekkel együtt (5. kép 3-4.) fegyverek voltak. A berceli szkíta raktárleletben is lándzsahegyet, csákányokat, néha fokosnak írták a régi szakirodalomban, tőrt és vas késeket találtak.

24 Hasonló összetételű volt a Nizná Mysl'án talált vaslelet.

25 Itt kiegészül a leltár a sarlókkal. Vas sarlót találunk a szirmabesenyői anyagban (2. kép 17.). Ugyanitt több kisebb méretű kés volt, melyek markolatának hátát ferdén bevágták, így biztosabban tartotta a famarkolat. Hasonlót Alsótelekesen is megfigyelt Patay Pál.

26 A szirmabesenyői leletek között a kerámiaanyagban karcolt motívumok láthatók (2. kép 20., 27.) kis kézzel formált edényeken. A bekarcolt díszítésekkel 56