Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

B. Hellebrandt Magdolna. A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál

Az edények között megtaláltuk a kézzel formált Villanova típusú urnákat is a kesznyéteni temetőben (24. kép). Ali. sírban kis korsót találtunk (25. kép), mely kelta ízlésű, korongolt. A kelta betelepedést a Kárpát-medencében élő koravaskori lakosság megélte, és nagyrészt túlélte. Megfigyelhetjük, hogy a szkíta lelőhelyeken általában találunk kelta temetőket, sőt Muhi-Kocsmadombnál ugyanazt a temetőt használta mindkét nép.

54 E temető feltárása 1930-1937-ig, majd 19721977 között történt. Összesen 43 sírt tudtunk dokumentálni. Kiemelkedő régészeti tárgy az 1931-32-ben szórványként előkerült 20. kép. Hamvasztásos sír csákánnyal bronz tükör (26. kép). A tükörrész kerek és késsel bronz lapból áll. A nyél hosszában négy pil- (A szerző rajza) lérre tagolt, felső végén négyszögletes, vízszintesen ugyancsak négy részre osztott pillérfő ül, ez a tag kopott, valószínű, hogy itt fogták meg a tükröt használatkor. Ezen a pillérfőn nyugszik a mellső lábaira leroskadó szarvas (27. kép), mely az elő- és hátlapon egyaránt kidolgozott. Hátravetett agancsát négy mélyedés teszi plasztikussá. A tükörnyél másik végén egy négyszögletes talapzaton kunkorodott farkú, magas lábú ragadozó állat helyezkedik el. Ezt az állatot gondolták már lónak, farkasnak. A száj felett körbefutó bevágás, a szájlekötés betanított állatra utal. Keménffy Béla állatorvos szerint gepárdot kell látnunk benne (28. kép), erre bizonyítékok a hosszú lábak, a konyult fülek, a széles fej, a ragadozó macskafélékre jellemző szájrés, és a felkunkorodó farok. Az ókori Ázsiában szokás volt a pórázon vezetett gepárddal 21. kép. Kauri ékszer való vadászat, így feltételezhető, hogy a tükörnyél két (Fotó: Kulcsár Géza) végén az üldöző, és az üldözött állatot láthatjuk, mint vadászjelenetet. Történeti adatok szerint az ókori fejedelmek vadászgepárddal ajándékozták meg egymást. A tükör tüzetes vizsgálata során repedéseket vehetünk észre a kerek bronz lapba benyúló ív és a bronz lap között, valamint a nyél pillérszerűen tagolt része, és az állatfigurát tartó négyszögletes talapzat között. Mindebből arra következtethetünk, hogy a tükröt több darabból öntötték, majd egybedolgozták, részben még melegen. 22. kép. Spirálfüggők Szirmabesenyőrő Egyes kutatók görög tükröket utánzó (A szerző rajza) 63