Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

A korongon készült agyagedények mellett az Alföld-csoport agyagművességének legjellemzőbb készítményei voltak a pecsételők. A felületükön domború, bemélyített mértani mintaelemek többnyire három- és négyszögekből, körökből, spirálisokból, horogkeresztekből állnak. Vannak közöttük leegyszerűsített szarvas ábrázolást mutató darabok is. Az egyik ilyen darab Gyulán, a vár ásatása során került a napvilágra (15. kép). Ezen kívül Kecelen, a dunántúli Velem-Szentvidhegyen és Sé községben találtak állatalakos díszú pecsételőket. A mértani mintaelemekkel ellátott pecsételők több temetkezésben ékszerek társaságában feküdtek, azaz nők sírjaiba helyezték el őket (pl. Szentes-Vekerzug 86. sír, Tápiószele 102. sír). Az agyagpecsételők rendeltetését eddig nem lehetett teljes biztonsággal meghatározni. Agyagedényeken nem található bepecsételt díszítés, textilre 15. kép. Agyagpecsételő szarvas ábrázolással vagy testfelületre azonban pecsételhet- Gyula-Vár területéről tek ezekkel mintát. Erről látszik tanúskodni az a körülmény, hogy több pecsételő felületén piros színű festék maradt meg, illetve több ízben pecsételőkkel együtt vörös vasoxid, okker festékrög, illetve ezeket tartalmazó agancstégelyek (pl.: Tápiószele 113. sír) is került elő. Emellett feltehető, hogy a mértani mintáknak mágikus értelmet tulajdonítottak. Az Alföld-csoport településterületén kívül igen kevés agyagpecsételő ismert. Ezek többsége a hallstatti kultúra emlékei között fordul elő. Közülük a szomolányi/Smolenice földváron és a karintiai Führholznál feltárt temető első sírjában talált darabok kora állapítható meg egészen pontosan. Ezek a Kr. e. VII-VI. század fordulója körüli időből származnak, s így arra nyújtanak bizonyítékot, hogy ennél korábban az Alföld-csoport kerámiaművessége már készített ilyen tárgyakat. Ennek a periódusnak az emlékei többek között az GávaSzincselő parti, Tápiószele 102. sírok. A Kr. e. VI. századra az Alföldön már sok olyan temetkezés keltezhető, amelynek mellékletei között voltak agyagpecsételők, de a legfiatalabb korú, a Kr. e. V. századból fennmaradt szaniszlói/Sanisláu temető leletei között egy darab sem volt. Az alföldi agyagpecsételők igen hasonlítanak a preszkíta korból, a Kr. e. IX-VIII. századból származó észak-kaukázusi agyagpecsételőkre. Ezért a kutatásban korábban felvetették azt a gondolatot, hogy az alföldi darabok keleti eredetű előképek mintájára készülhettek. Ennek az elképzelésnek azonban az a gyenge pontja, hogy a Kaukázus és az Alföld közötti sztyeppéi térség preszkíta, szkíta emlékei nem tartalmaznak ilyen leleteket. Ujabban ismét felelevenítették ezt az elméletet, bizonyítékként említve egy Odessza környékéről származó agyagpecsételőt. Egy darab azonban még nem minősíthető bizonyítéknak, így egyelőre az Alföld szkíta jellegű kultúrája tartható ennek a sajátos tárgyforma megalkotójának. 35