Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

medencéig elterjesztették. Majd mindegyik térségben a fegyverkovácsok egyes részleteiben változtattak ugyan a fegyverformán, de annak alapvető ismérvei, a kétélű, rövid, keskeny penge, a szív alakú markolatlemez, a lapos, függőlegesen bordázott markolat, a vízszintes pálca alakú markolatvég mindenütt megmaradtak. Erdélyben és az Alföldön is előkerültek olyan darabok, amelyek a keleti fegyverformának teljesen megfelelnek (Szirmabesenyő, Tiszabercel, Timár, Piliny). Az alföldi fegyverkovácsok ezeket utánozva olyan kardokat, tőröket készítettek, amelyek markolata ovális átmetszetű, vízszintesen rovátkolt, a markolat záródása fokos alakú (pl. Nagykáta, Tiszadob, Nógrád megye), és a penge egyélű. Az Alföld-csoport emlékei közé több olyan fegyver is tartozik, amelynek markolatát, a szkíta állatstílust tükröző sasfejet, csőrt ábrázoló motívummal díszítették. A Szentes-vekerzugi temető 102. (13. kép 3.) és a csárdaszállási temető 17. sírjában találtak olyan harci késeket, amelyek markolatát fedte ilyen díszű agancslemez. Hasonló agancs faragványokra bukkantak a Nyíregyháza-Manda-bokor-dűlőben feltárt szkítakori telep egyik gödrében (13. kép 1-2.). Ugyancsak csőrös sasfejet ábrázol egy, az északmagyarországi Pencen előkerült hosszú vaskard 13. kép. Kardok sasfej alakú agancs bronzból megformált markolat záró lemeze. markolatai: Több sírban találtak olyan rövid vaslemez 1-2. Nyíregyháza-Manda-bokor, 3. hüvelyt, amelyek a kardok, tőrök, harci kések Szentes-Vekerzug fából, bőrből készített tokjának a vége volt (pl. Szentes-Vekerzug, Muhi). A fegyvertokokat szíjjal kapcsolhatták az övhöz. A sztyeppéi lovas harcosok kedvelt fegyverei voltak a vas fokosok. A Kaukázustól a Dunáig terjedő hatalmas térségnek számos szkíta kori temetkezéséből kerültek a napvilágra példányaik. Ezt a fegyverformát még a preszkíta időszakban, a Kr. e. első évezred elején kezdték el először bronzból, majd vasból gyártani az Észak-Kaukázus térségében működő fémműves műhelyek. A Kárpát-medencébe is a szkíta kort megelőző időben, a Kr. e. VIII. században jutott el használatuk. Ebből a korból származik egy Dobozon feltárt sírban, valamint a dunántúli Pécs-jakabhegyi halomsírmező 15. sírjában talált vasfokos. A Kr. e. VII. század második feléből már több ilyen lelet maradt ránk. Ezek többsége az észak-magyarországi Alsótelekesen feltárt temető leletanyagába tartozik. A Kr. e. VI-V századakból ismert, az Alföld- és az Erdély-csoport területén előkerült vasfokosok száma jóval meghaladja a százat. Közülük a Cegléd-hordógyári gazdag temetkezésben és a 402. tápiószelei sírban lévő 23