Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

ékszerek, antik görög bronzedény volt a sírleletek között. Ezeket nyílván csak a közösségekben vezető szerepet betöltő személyek temetkezéseibe helyezhették el. TELEPÜLÉSEK, GAZDASÁG A szkítakori települések helyén sokkal kevesebb ásatás történt, mint a temetőkben. Jelentősebb feltárás csak Újlőrincfalván, Jászfelsőszentgyörgyön, Szolnok-Zagyvaparton, Nyíregyháza-Manda-bokor-dűlőben, Endrődön, Hódmezővásárhely-Fehértónál és Kardoskúton történt. Ezeken a telephelyeken egy földművelő, állattartó gazdálkodást folytató lakosság élt. A nyíregyházi ásatás félig földbe mélyített, agyaggal tapasztott sövényfalú, cölöpökön nyugvó szalmatetős házak maradványait hozta a felszínre (10. kép). Hasonló házakat tártak fel Endrődön és Szolnok-Zagyva-parton. Kardoskúton döngölt padlójú, 2,5x4,2 méter nagyságú ház alapja és cölöplyukak kerültek a napvilágra. Az alföldi telepeken tehát olyan típusú házak álltak, mint amilyeneket a középső vaskorban, a földműves falvakban más 10. kép. Félig földbemélyített ház rekonstruktájakon is építettek. ciója, Nyíregyháza-Manda-bokor A Jászfelsőszentgyörgyön és Újlőrincfalván a telepásatások során talált állatcsontok a legnagyobb számban a szarvasmarhákhoz és a lovakhoz tartoztak. Ez azt bizonyítja, hogy lakóik gazdálkodásában a legelő váltós pásztorkodás fontos szerepet játszott. Az Alföld szkítakori népessége lótartásának jelentőségéről nem csak leletek, a településeken kiásott állatcsontok, a temetőkben feltárt ló temetkezések, vaszabiák, hanem írásos források is vallanak. Hérodotosz görög történetíró munkája tudósít arról, hogy a szigünnák híres lótartók, kereskedők voltak. A véneteknek a szigünnáktól származó lovai Görögországban is ismertek, nagyra becsültek voltak. A földművelésre vonatkozólag eddig az ásatások kevés adatot szolgáltattak. A telepásatásokon napvilágra került házmaradványok azt bizonyítják, hogy a falvak hosszú ideig álltak fent, azaz nem pásztorok ideiglenes telephelyeiként szolgáltak. A földművelés fontosságát mutatják a sírokba helyezett őrlőkövek is. A gazdasági életben igen komoly jelentősége lehetett a vasművességnek, a kovácsmesterségnek. A temetkezésekben talált nagy számú vasfegyver gyártásához szükséges vasat az Alföldhöz csatlakozó északi hegyvidéken találhatták meg, ahol a felszín alatti gyepvasérc előfordulások könnyen kitermelhetőek voltak. Feltehetően a * felvidéki vaskohók, kovácsműhelyek láthatták el az Alföld lakosságát fegyverekkel, eszközökkel. Ezek kitűnő minőségét bizonyítja Hérodotosz utalása, amely szerint a görög kyprosziak szigünnának nevezték a 19