Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében

5. kép. A szeghalmi (L), szarvasi (IL), békési és békéscsabai (III.) járások területén, a topográfiai terepbejárások adatai alapján elkülönített szkíta kori települési tömbök (telt négyzettel jelölve) valamint egyéb, kisebb falvakra utaló településnyomok (üres négyzettel jelölve). A szaggatott vonal a Körös-völgy és a Mezőség határát jelzi (A térképet rajzolta Kékegyi Dorottya) Összesen 15 települési tömböt tudunk elkülöníteni a Körös-völgy és a Mezőség határán, illeve a Mezőségben. A megye területén ez ideig felfedezett legnagyobb szkíta kori falu mélyen a löszhátság belsejében, a mai Békéscsaba és Medgyesbodzás határán állt. A terepbejárások eddig csak a békéscsabai oldalt mérték fel, de az összefüggő, egy valamikori ér partjaira támaszkodó lelőhelycsoport így is legkevesebb 1,5x1,5 kilométer kiterjedésű. 12 házat és több tucatnyi egyéb objektum helyét tudták megfigyelni a felszíni kutatások során. A Körös-medence és a Mezőség határán sorakozó települések közül a mai Endrőd déli részén azonosított az előzővel ellentétben szórt szerkezetű lehetett. Két, a góc centrumában talált nagy, gazdag felszíni anyagot adó lelőhely mellett, azok közelében 1,5 kilométer sugarú körben további három nagyobb és 125