Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

román stílusban. A megnagyobbított templom hosszúsága így 36,2, szélessége 16 méter volt. Ennek a templomnak tornyai még a XIX. század elején is álltak.

58 GERLA - Apátja 1259-ben a Szilágysomlyó melletti Kerestelek falut bírta. 1388-ban még fennállott a monostor, mert kegyuraságáról még rendelkeztek.

59 Nem tudni, hogy milyen szerzetesek lakták. Ezt követően megszűnhetett. Következő okleveles említése 1531-ből való, az Ábránffy nemzetség családi kolostora volt. Ekkor döntöttek úgy a ferencesek a Váradon tartott tartományi gyűlésükön, hogy Gerlára négy szerzetes menjen. 1535-ben a guardiánon, Debreczeni Istvánon kívül még hét szerzetes és öt világi testvér tartózkodott a kolostorban. Még ebben az évben Újlaki Péter lett a guardian. 1536-ban azonban a kegyúr meghalt és az örökös nem kívánta tovább fenntartani 5. kép. A Csolt monostor a kolostort, ezért a ferencesek gyűlésükön rekonstrukciós rajza és építési úgy határoztak, hogy a kolostort át kell periódusai (RÉTHY 74.) adni a püspöknek, a testvérek pedig jöjjenek el onnan. Templomának két tornya még a XIX. században állott. Szentélye félkörben végződött, kelet felé nézett. Alatta sírbolt volt. A templom északi oldalán volt a kolostor. Jelenleg helyén már csak tégla maradványok láthatók.

60 GYULA- Első - mint azt az oklevélkritikai kutatások megállapították - hamis okleveles említése „Julamonostora" néven történik a leleszi alapító levélben 1214-ben, mikor is Boleszló váci püspök a bihari Árpa falut a kolostornak adományozza, akinek az apátját Lőrincnek hívták.

61 1313-ban Károly Róbert két oklevelet állít ki Julamonostorában. Valószínűleg bencés szerzetesek lakták. Ezt követően nem található okleveles említése. Föltételezhetően a plébánia jelenlegi épületének a helyén állott.

62 1420-ban Maróti János V Márton pápától engedélyt kapott, hogy Váriban Szent László tiszteletére egyházat, s mellé a cseri barátok részére kolostort építsen, melyet azonban végül is Gyulán épít föl, a Boldogságos Szűz tiszteletére. Szentélyének alapjai az Epreskert utcában láthatók. A templom hossza 35, szélessége a hajóban 10, a szentélyben 7 méter. 1452-ben már bizonyosan a barátoké volt, mert április 21-én itt tartották közgyűlésüket, 1490-ben pedig rendtartományuk új elöljárójának megválasztását is. Corvin János halála után özvegye Frangepán Beatrix Gyulára jön lakni, és itt hal meg 1508-ban 13 éves leánya Corvin Erzsébet, akit a ferencesek templomában temettek el. 1510-ben anyja is követi, akit leánya mellé helyeznek. Szerémi György több előénekessel együtt énekelte a zsolozsmát mindkét temetésen. 17