Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

hitközségi irattárban 1832—33-tól őrizték a türelmi adók befizetéséről kapott nyugtákat.

34 A szarvasi zsidóság 1889-ben ünnepelte Szentegyletének 50 éves évfordulóját, tehát az 1839-től funkcionált. A hitközség 1844-től működött.

35 Gyomán 1846-tól tartották számon a hitközséget, amely 1850-től az endrődivel alkotott egy anyakönyvi kerületet.

36 A békésiek 1850-ben Szentegyletet alapítottak, és 1851-től anyakönyvet vezettek.

37 Mezőberényben 1851-től, Gyulán 1853-tól, Tótkomlóson 1854-től, Szeghalmon 1856-tól szerveződtek meg a hitközségek.

38 Az 1868-69-es országos zsidó kongresszus Békésben is a nagyobb létszámú hitközségek - Békéscsaba, Szarvas - megosztottságához vezetett. Szarvason négy éves huzavona után 1872-ben véglegesen kettéváltak. Az ortodoxok anyakönyvvezetésre jogosult hitközséget alakítottak, amely 1890-ig funkcionált, majd 1913-ig imaegyletként működött. Ettől az évtől kezdve ismét visszanyerték szervezeti önállóságukat.

39 A másik rész előbb „Szarvasi status quo izraelita hitközség"-nek nevezte magát, majd 1903-ban már a kongresszusi szervezési szabályzat alapján hagyták jóvá alapszabályukat.

40 Békéscsabán 1883-ban vált ki az ortodox irányzat. Az eredeti közösségben maradtak előbb a status quo ante irányzathoz csatlakoztak, majd 1909-től a kongresszusihoz.

41 A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő, és alapított ortodox hitközséget, amely pár év múlva megszűnt.

42 Az ortodox irányzathoz csatlakozott még Füzesgyarmat, Körösladány, Öcsöd, Tótkomlós, Vésztő hitközsége. A kongresszusi irányzat elveit fogadta el a már említett békéscsabai, szarvasi és gyulai hitközségen kívül a békési, endrődi, orosházi, szeghalmi. A gyomai, mezőberényi és a szentandrási hitközségek még 1929-ben is status quo alapon működtek, de 1944-ben valamennyi kongresszusinak nevezte magát. A zsidó hitközségek tagjainak mindennapjait az alapszabályok pontosan meg3. kép. A gyulai izraelita hitközség alapszabályai 1881-ből (Kat. 245.) határozták. A gyulai neológ hitközség eredetileg német nyelven írt szabályzatát Brody Samu (3. kép) igazgató-tanító fordította magyarra, és 1881-ben nyomtatásban is megjelentette.

43 Ebben kimondták, hogy a gyulai hitközség autonóm egyházi jogokkal felruházott, és az ország többi izraelita hitközségétől független testület. Kizárólag vallásos egyesület, amelynek célja a vallásos rituális tan- és jótékony intézetek igazgatása. Tagjai a város területén állandó lakhatással rendelkező, hitközségbe felvett izraelita férfiak, feleségeikkel és gyermekeikkel. A betelepedő izraelitáknak bekebelezési díjat kellett fizetniük, melynek nagyságát a közösségi képviselőtestület döntötte el. Ez alól