Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagy László–Cs. Szabó István: A Békési Református Egyházmegye múltja és jelene

múlt században Hódmezővásárhelyen, Békésen, Makón és Szentesen hoztak létre gimnáziumot, melyből csak az első két helyen maradt meg. Később azonban mégis gyarapodott a középiskolák száma, hiszen Hódmezővásárhelyen leánygimnázium létesült, Szeghalmon a két világháború között egy gimnázium és egy mezőgazdasági középiskola is. Makó női felsőkereskedelmi iskolát és polgári iskolát indított. Mindez 1948-ban állami kézbe került, illetve egy idő után némelyike megszűnt. A Békés-Bánáti Egyházmegye Trianonnal területének nagy részét, híveinek azonban kisebbik hányadát veszítette el. Még így is aránytalanul nagy volt a többi egyházmegyéhez képest. Ezért 1948-ban kettéosztották Csongrád-Csanádira és Békésire. Ez a beosztás nagyon rövid életű volt. A közigazgatási megyék rendezésével, állami befolyásra, az akkor alakuló Állami Egyházügyi Hivatal rendszeréhez igazítva módosították a határokat 1952. július 1-jei hatállyal. Ez oly módon történt, hogy a Bihar, Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Békéshez csatolt területekkel együtt a Békési Egyházmegyéhez kapcsolták az itt levő gyülekezeteket is, mintegy 16-ot. A csonka Nagyszalontai Egyházmegyéből, a Sebes-Köröstől délre fekvő 9, szinte tiszta református községben lévő 10 gyülekezetet, a többit pedig a Csanád-Csongrádi, illetve a Heves-Nagykunsági Egyházmegyéből. Ez utóbbiak egyike Dévaványa, mely a megye második legnagyobb gyülekezete lett. Sajnos Öcsödöt Szolnok megyéhez kapcsolták, és így a többször esperest is adó jelentős gyülekezet elszakadt traktusától. A módosítások eredménye viszont, hogy Békés megyében a legnagyobb létszámú egyházzá a református vált. (Korábban néhány százalékkal az evangélikusok voltak többségben.) Az anyagyülekezetek száma ekkor a negyvenet is meghaladta, és 72 lelkész szolgált a településeken. A vidék mezőgazdasági jellegű, általában jó gabonatermő talajjal. A legtöbb kenyérbúzát - arányait tekintve - ez a terület adja az országnak. Az ún. mezőgazdasági szocializálás az 1950-60-as években, és az innen távoli területeken végbemenő iparosítás a gyülekezeteket, de a községeket, városokat is súlyosan érintette. A gyülekezetek gerincét jelentő középparaszti réteget elvándorlásra kényszerítette, a fiatalokat távoli munkavállalásra indította. A falvak nagy részének lakossága megfeleződött, s a fogyás folyamata ma is tart. Az egyházellenes módszerek következménye az lett, hogy e tájon az országos átlagot is meghaladó szekularizáció (az egyháztól való elidegenedés) ment végbe. A lelkészek száma megfogyatkozott, s az 1980-as évek közepére 31-re apadt. Az iskolai hitoktatás teljesen megszűnt. A gyermek és ifjúsági munka, a konfirmáció kis létszámra korlátozódott, több helyen a polgári temetések száma meghaladta az egyházit, a névadók száma a keresztelését, és az egyházi esküvők „divatjamúltak" lettek. Több gyülekezet úgy elerőtlenedett, hogy meg kellett szűntetni anyagyülekezet voltát, és szórvánnyá lett (pl. Kamut, Bélmegy er). Ma 37 anyagyülekezet van az egyházmegyében. (Két gyülekezet, a bucsai és a kardoskúti, a 90-es években visszakérte magát a Nagykunsági, illetve a Csongrádi Egyházmegyébe.) Az 1989-ben elkezdődő változás során a Békési Egyházmegye gyülekezeteiben is megindult, illetve újraindult a gyülekezeti és iskolai hitoktatás. A volt egyházi ingatlanok visszaadása lehetővé tette oktatási és diakóniai intézmények átvételét, szervezését és megindítását. 2000-ben a következő oktatási intézmények működnek: Gyulán óvoda, Békésen, Dévaványán, Gyulán és Vésztőn általános iskola, 57