Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Németh Csaba: Az evangélikus egyház oktatási, kulturális és szociális tevékenysége Békés megyében – Az evangélikus egyház szervezetének változásai

FELSŐBB ISKOLÁK Tessedik Sámuel már 1779-1796 között tanítói szemináriumot működtetett Szarvason. Az itt képzett gyakornokok voltak az első előhírnökei azoknak a pedagógusoknak, akikre a korszerű ismeretterjesztést akarta rábízni. Az intézmény 1806-ban szüntette be tevékenységét. Miután az 1790-179l-es országgyűlés lehetővé tette, hogy a protestáns felekezetek is működtethessenek felsőbb iskolákat, az 1802-ben Szarvason tartott esperesi gyűlés arról határozott, hogy az esperesség gimnáziumot alapít. Erre még ugyanebben az évben, Mezőberényben került sor, az ottani földesúr lutheránus felesége, báró Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina jóvoltából. A helyszín kijelölésénél gondolnak arra is, hogy az idekerülő diákok három nyelvet, a magyart, németet és a szlovákot itt könnyedén elsajátíthatják, bár maga az iskola kifejezetten latin nyelvűnek indul. Skolka András, addigi szarvasi tanító lett az igazgatója, s két kollégájával 3 osztályban folytatták a gyermekek okítását. Az intézet 1802. november 1-én 51 tanulóval nyílt meg. 1806-ban az iskola állandó épülethez jutott, ám később súlyos pénzügyi nehézségei adódtak. Hamaliár Márton szarvasi evangélikus lelkész, Bányakerületi püspök szervezte meg a második magyarországi tanítóegyletet, a Néptanítók Testvéri Szövetkezetét, amely kezdetben ugyancsak Skolka András vezetésével, 1804-1811 közt állt fenn. Szarvas iskolaváros múltjához méltóan az egykori Tessedik-féle iskola épületét felajánlotta az anyagi gondokkal küszködő mezőberényi gimnázium megmentése érdekében. Az esperesség örömmel fogadva a felajánlást, 1834-ben áthelyezte oda a gimnáziumot. Vajda Péter igazgató 1843-ban ötre emelte a tanárok számát, mely a szabadságharc leverése után nem sokkal már 12-re nőtt, s az iskola 8 osztályos gimnáziummá alakult át. A hazánkban 1851-ben bevezetett érettségi vizsgát 1862 óta alkalmazta. Az 1895-ös szerződés az állammal biztosította az iskola fennmaradását, s 1905-ben új, kétemeletes épületet kapott az intézmény (3. kép). Az iskolában jelentős könyvtár alakult ki. A gimnáziumban 1862-ben sajátos tanterv alapján, a gimnázium 6. és 7. osztályával párhuzamosan, megszervezték a tanítóképzőt, a későbbi Luther Tanítóképző Intézetet. 1895-től a tanítóképző tagozat mellett gyakorló iskola is működött. 1907-ben az evangélikus egyházkerület vette át a képzőt, s 1917-ben a férfi tanítóképzőt tanítónőképzővé szervezték át. Ez volt az ország akkori egyetlen evangélikus tanítónőképzője. Az intézet 1915-től internátussal is rendelkezett. A gimnáziumban 1912-ben nyitották meg az első, a következő évben 3. kép. A szarvasi evangélikus gimnázium 1906-ban emelt új épülete (VAJDA 23.) 45