Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Németh Csaba: Az evangélikus egyház oktatási, kulturális és szociális tevékenysége Békés megyében – Az evangélikus egyház szervezetének változásai

ELEMI ISKOLÁK Röviddel a reformáció kezdete után vidékünkön is elterjedt az új hit. Az 1550es években már működik Gyulán a lutheránus iskola. A török hódítás nyomán azonban a Körösök völgye elnéptelenedett. Az evangélikus vallásúak a betelepedésükkel szinte egy időben hozták létre az első evangélikus iskolákat. Az 1720-as évek elején már működött iskola Békéscsabán, Szarvason, Mezőberényben majd nem sokkal később Orosházán és Tótkomlóson is. A protestáns iskolák között az evangélikusok is viszonylag korán, Békéscsabán 1745-től bevezették az év végi vizsgák rendszerét az elemi iskolákban. Az első időszakban azonban az iskolaidő tulajdonképpen csak a téli félévre (október elejétől április végéig) terjedt ki. Az első evangélikus tankönyvet - szlovák nyelvű volt - Tessedik Sámuel szarvasi lelkész írta 1780-ban (1. kép). Szarvas egyébként is jelentős szerepet játszott az oktatás fejlesztésében: 1787-1795 között Farkas János itt már természetrajzot, történelmet, egészségi- és gazdasági ismereteket is oktatott. Mint minden újítás, ez is széles körű ellenzékkel találta magát szembe, így 1795 után visszatértek a régi oktatási rendszerhez. Ki kell azonban emel- 1, kép. Tessedik Sámuel nünk, hogy Tessedik Sámuel iskolát épített (1742-1820) szarvasi lelkész (1791-ben a gyakorlókert, az iskola és a (KARÁCSONYI 1896. I. 440.) saját jövedelmeiből), s 4 éven keresztül ingyen tanította gazdasági iskolájában a földművesek gyermekeit úgy, hogy az elméleti oktatás mellett teret biztosított az ismeretek gyakorlati elsajátításához is. Iskolája 1780-1795, illetve 1798-1806 között fogadta a tanulókat (2. kép). Ez az intézmény a magyar mezőgazdasági szakoktatás úttörője volt, csaknem ezer tanulót képzett ki a korszerű gazdálkodásra. Az evangélikus iskolákban a protestantizmus hagyományaihoz híven anyanyelven folyt az oktatás. A zömmel nemzetiségiek lakta területeken a magyar nyelvű oktatás csak később nyert teret: pl. Békéscsabán 1833-ban Csorba Mihály kezdett el először magyarul tanítani, s a XIX. század közepén Szeberényi Lajos írt ABC-s könyvet: „A gyermek első könyve" címmel. Az első magyar anyanyelvű iskola Haan Lajos vezetésével csak 1842-ben nyitotta meg a kapuit, de Szarvason erre 1868-ig kellett várni. A szabadságharcot követő esztendőkben Szarvason 9, Békéscsabán 8, Orosházán 5, Mezőberényben 4, s a kisebb településeken még 6, azaz összesen 32 tanítójuk volt. Sokukra kétszáznál is több gyermek oktatása várt. Az 1880-as évek 43