Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén

hatóságnál egy új templom építésének engedélyezését. 1789-ben a németek felépítették saját templomukat. Tornyát zsindellyel fedték. Ma ez a környék egyetlen zsindelytetős temploma. A város szülötte, Orlay Pétries Soma festette az oltárképet, mely Jézust ábrázolja a kisgyermekekkel. A két nemzetiségű evangélikus egyház az 1790. május 13-án kötött szerződésnek megfelelően hivatalosan külön vált. 1792-1797 között építették fel a szlovák nyelvű evangélikusok a maguk templomát, melynek szószék-oltárát a neves akadémiai festő és szobrász, Dunaiszky Lőrinc készítette. Az oltárképet Schöfft József Károly festette. Jézus mennybemenetelét ábrázolja. Igen becses a nagy, impozáns templom kiváló orgonája, amit a brezovai Saskó Márton orgonaépítő készített. Mindkét mezőberényi gyülekezetben több jól képzett lelkész szolgált, aki a kultúra területén is jelentőset alkotott, s igyekezett a templomok mindegyikét szép felszereléssel ellátni. 1802-1834 között Mezőberényben működött a békési evangélikus egyházmegye gimnáziuma, amely később Szarvasra került. A település három nemzetisége (magyar, német, szlovák) példás egyetértésben élt. Együttélésüket, tevékenységüket a maguk alkotta törvényeknek megfelelően végezték. Sajnálatos és nagyon káros volt a németek kényszerrel történő kitelepítése a II. világháború után, s a szlovákok önkéntes áttelepülése Csehszlovákiába. Mindkét evangélikus gyülekezet tudatosan őrzi hagyományait. A II. kerületi (szlovák eredetű) gyülekezet „Öregek Napközi Otthona" sok idős embernek segít az öregség terheit elviselni. Mindkét gyülekezetnek saját temetője van. Bennük különböző stílusban készült síremlékek láthatók. NAGYBÁNHEGYES - Nagylaki szlovák evangélikus telepesek alapították 1843ban. 1855-ben Tótkomlósról újabb népes csoport érkezett a községbe. Temploma 1859-ben épült Krimm József nagylaki építész tervei szerint. 1947-ben a falu szlovák lakosságának közel 80%-a áttelepült Csehszlovákiába, ezért az evangélikus gyülekezet lélekszáma nagyon megcsappant. Pusztaföldvár gondozza. NAGYSZÉNÁS - A Károlyi család 1818-ban 200 telekből álló napszámos falut alapított. 1854-ben alakult meg a község. Az alapítók zömmel Orosházáról jöttek. Evangélikusok voltak. Templomuk 1900-ban épült. A község jól ismert szülötte Mendöl Tibor földrajztudós, a helyi evangélikus lelkész 1905-ben született fia. A településföldrajz kutatásában jeleskedett. Tankönyvet is írt. A Magyar Földrajzi Társaság alelnökévé választotta. OROSHÁZA - A Békés megyei evangélikus egyházközségek között sorrendben a harmadik legnagyobb, legnépesebb gyülekezet. A XVIII. század elején, a község megalakításával egy időben keletkezett. A vallásuk szabad gyakorlásának akadályozása miatt, a Tolna megyei Zombát elhagyó magyar evangélikusok 1744. Szent György napja táján „szállták meg" az orosházi pusztát, ahol annak birtokosa, báró Harruckern Ferenc szívesen fogadta őket, mivel a „zombai lutheránus lakosok nem örökös jobbágyok, hanem szabadon migráló (költöző) árendások voltak". írja Karácsonyi János. A zombaiak a Tiszán átjőve a telet a békéscsabai szlovák ajkú hittestvérek között töltötték. Zombáról magukkal hozták harangjukat is, mely a gyülekezet egyik becses emléktárgya, kincse, amit a templomban az oltár közelében őriznek. 1786-ban ismeretlen mester tervei szerint épült fel a késő barokk stílusú templom, amelynek déli szárnya 1830-ban készült el (8. kép). Az oltár-asztal, az oltár-fal és valószínűleg a keresztelőmedence is 1798-ból való. A déli karzaton helyezték el az 1832-ben Komornyik Benedek nagyváradi orgona34