Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)
Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén
Az erzsébethelyi (Jamina) templom 1876-ban épült. Ebben helyezték el a Kistemplomból áthozott régi oltárt, amelynek Péter és Pál szobra az 1770-és éveknek különösen értékes darabja. A liturgikus tárgyak, oltári felszerelések, kegyszerek egyszerűek, de célszerűek. A hívek adományaiból készültek. A békéscsabai gyülekezetben sok kiváló tudós lelkész, tanár, tanító és más hivatású személy szolgált. Közülük csak néhányat említünk. Dedinszky Gyula (1905-1994) Dunagáloson született papi családban. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte. Első magyar evangélikus lelkészként volt a helsinki egyetem ösztöndíjasa. Előbb Kiskőrösön volt lelkész, onnan került Békéscsabára. Papi szolgálatát nagy odaadással végezte. Emellett nagyon jelentős helytörténeti és néprajzi munkát is végzett. írásai folyóiratokban és könyvekben jelentek meg. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszdoktorává avatta. Haan János (1779-1855) lelkészsége idején, 1824-ben szentelték fel a Nagytemplomot. Feljegyezte az egyházi élet nevezetes eseményeit. Jelentős érdemeket szerzett a lucerna és a dohánytermesztés meghonosításában. Haan Lajos (1818-1891) teológiai tanulmányait Eperjesen és Jénában folytatta. Előbb a csabai magyar iskola tanára volt, majd édesapját követte a lelkészi szolgálatban. Kiemelkedő írói munkát is végzett. Megírta Békés vármegye történetét. A Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat alelnöke volt. Latinul kiadta a Jénában tanult magyarhoni teológusok életrajzait: "Jena Hungarica" címen. Szerkesztette a békéscsabai magyar énekeskönyvet. A dorparti Tudós Társaság és az MTA tagjává választotta. Horváth János (1823-1901) Orosházáról jött Békéscsabára. Harminc éven át volt az Evangélikus Gimnázium igazgatója. Ez időben költözött át a gimnázium az első iskolaépületből egy korszerűbb egyemeletes épületbe. Kiváló pedagógus, jó szervező volt. Korén Pál (1845-1921) a Petőfi Sándort is tanító neves aszódi professzor, Korén István fia. Teológiai tanulmányait Sopronban, Pozsonyban, Bázelban és Berlinben végezte. Pitvaroson templomot épített. 1892től Békéscsabán szolgált lelkészként, később öt évig esperesként. Szigorú ember volt. A gyülekezetben és az egyházmegyében fegyelmet tartott. Ezt sokan zokon vették, s emiatt Korén Pál megszomorodott, s az esperesi tisztségről lemondott. Jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott. írt kommentárokat, egyháztörténeti műveket, konfirmációi vezérfonalat. Linder László (1893-1979) édesapja, Linder Károly örökébe lépett Jaminában. Intenzív lelkészi munkája mellett behatóan foglalkozott himnológiával és néprajzzal. Értékes néprajzi gyűjteménye volt. Átdolgozta a Haan Lajos szerkesztette békéscsabai evangélikus énekeskönyvet. Szerkesztette az Evanjelicky Hlásnik-ot. Mekis Ádám (1912-1984) kilenc gyermekes földművelő család nyolcadik gyermekeként született Békéscsabán. Teológiai tanulmányait Sopronban és Erlangenben végezte. Lelkészi szolgálatát Békéscsabán kezdte, s a rövid ambrózfalvi lelkészkedés után ismét Békéscsabán végezte nyugalomba vonulásáig. 28 éven át volt az egyházmegye esperese, 15 éven át a Déli Egyházkerület főjegyzője (püspökhelyettese). 20 éven át volt a békéscsabai evangélikus vegyeskar karnagya. 31 évig a békéscsabai evangélikus szeretetintézmények (Árvaház, Aggok Háza, Diakonissza Anyaház, Leányinternátus) ügyvivő lelkésze. Szerkesztette a békéscsabai evangélikus énekeskönyv 17., bővített kiadását. Cikkei jelentek meg egyházi kiadványokban. Mokry Sámuel (1832-1909) a békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanára, majd igazgatója. 1864-től gerendási bérelt birtokán gazdálkodott. Búzát nemesített. A 30
