Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

alapozású, téglából készült, patkóíves szentélyű templom hosszúsága 10, szélessége 5,5 méter volt. 1295-ben Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát említik. 25 VÉSZE - Gyula és Békéscsaba között feküdt. Ma már csak a vészei híd Őrzi emlékét. Az egri káptalan birtokán alakult, így a káptalannak is fizette az adót. 1552-ben papjára még kivetették a 3 forint adót a zsinatra indulók javára. 26 A Köleséri Főesperesi Kerületből GYULA - Péter nevű plébánosa 1332-1337-ben 20 garast fizetett a pápai tized­szedőknek. 27 A plébániatemplom alapjait 1971-ban találták meg a Törökzugi lakótelep építésekor. A románkori templom hosszúsága 22,5, szélessége 8,8 méter. A gótika korában a templomot átépítették az előző lebontásával, így a hossza 50, a szélessége 18,5 méter lett. 1398-ban IX. Bonifác pápa Losonczi Lászlónak, a gyulai uradalom birtokosá­nak kérésére a gyulai plébániatemplom látogatóinak, mely Szűz Mária tiszteletére van szentelve, száz napi búcsút engedélyez. 28 1422-ben István gyulai plébános egy telket vásárol a templom részére, mely a plébánia épülete mellett helyezkedik el. 29 Gyula városa ebben az időben két püspökség határán állott. A Fehér-Körös jobb partja a váradi, míg bal partja az egri egyházmegye területéhez tartozott. így a vár kápolnáját Miklós egri címzetes püspök szenteli fel az apostolok tiszteletére 1445-ben. 30 Ebben a században épít föl egy kápolnát Deák István Nagyboldogasszony mennybemenetelének tiszteletére. A plébániatemplomban volt egy köztiszteletben álló Mária kép, melyhez a környékbeliek zarándokoltak, valamint egy szintén nagy tiszteletben álló feszület. Erre a feszületre hagyta 1510-ben Aj tósi Mihály né aranyos keszkenőjét. 1518-ban Mátyás gyulai plébános mielőtt eltávozna, rendbe hozatja a plébániához tartozó fürdőházat, malmot és iskolát (4. kép). 1520-ban egy horvát származású plébános „archipresbiteralis ecclesia"-nak nevezi a gyu­lai plébánia egyházat, ahol több pap él, és élükön egy prépost féle szolgál. 31 1528-ban a Szent Móric kápolna igazgatója Szőke János. 1553-ban még két igazgatóját említik. 1532­ben Szapolyai János három napot töltött a gyu­lai plébánián a plébános vendégeként. Ebben az évben említés történik egy orgona 4. kép. 1454-ben Imre gyulai készítőről, aki Gyulán lakik, és egy Gergely plébános által írt zsolozsmás könyv nevű orgonistáról. 32 A kórház, mely egyben kezdő sorai (KARÁCSONYI I. 196.) az öregek és az elszegényedettek részére menedékház is volt, a Szent Elek tiszteletére szentelt kápolna mellett állott. Volt még a városban egy Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolna is. 1559-ben a török előrenyomulása miatt a gyulaiak eladták a plébánia kincseit és hadiszereket vásároltak rajta. 1561-ben még fenn állt a plébánia, mert a plébános 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom