A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Mesterházy Károly: A gepidák kereskedelme és népi kapcsolatai

Az el nem készült „A magyar föld és nép korai történetének enciklopédiája" című kötet egyik címszava szerint „ ...Míg a gepida sírokból előkerült néhány tárgy (főleg ékszer, illetve fegyver) a közelebbi és távoli germán népekkel (pannóniai langobardok, itáliai osztrogótok, skandinávok, türingek, alamannok, frankok) fenntartott személyes kapcsolatokra utal, addig a Bizánci Birodalommal kereskedelmi kapcsolatokat feltételezhetünk (övcsatok, keresztek, gyöngyök stb.)."

1 Bóna István „...a Gepidia területén kimutatható dániai, dél-svédországi, türing, frank, valamint a magától értetődően közvetlenül szomszédos osztrogót kapcsolatokat igazoló ékszerek (fibulák, csatok), övdíszek (díszövek) és díszfegyverek"-et említi.

2 Hasonló tömörséggel fogalmaz egy másik lexikon is: „A Tisza vidék gepidái kereskedelmi, és személyes kapcsolatokat tartottak fenn a skandináviai germánokkal, az itáliai keleti gótokkal, a krími gótokkal, a pannóniai langobardokkal, a türingekkel, alamannokkal és frankokkal. Ezen kívül a Bizánccal való kereskedelem által Erdély és a Tisza vidék gepida kultúrájában jelentős mediterrán befolyás is érvényesült."

3 E három lexikon címszó tömör megfogalmazása mögött ma még kidolgozatlan kapcsolatok hálózata búvik meg, amelyekről itt csak nagyon vázlatosan emlékezhetünk meg. A kapcsolatok rendszerének feldolgozása a teljes anyag kiadása nélkül nem is lehetséges, így mondanivalónkat kénytelenek vagyunk szűkebb keretek közé szorítani. Mivel a legkorábbi gepida anyagot nem ismerjük, és a rá következő időszak (a hun kor előtti és alatti idő) emlékei is nagyrészt kiadatlanok, így nincs sok értelme a gepida-szarmata kapcsolatok tárgyalásának. Ugyanezen okból alig vizsgálható a csernyahovi-kultúrával való kapcsolat, amely szűkebb értelemben a nyugati és keleti gót kapcsolatok korai fázisát jelenti. Nem ismerjük a Przeworkskultúra és a gepidák kapcsolatát sem, amely a IV. századi vandál-gepida viszonyokra vethetne fényt. A kapcsolatok rendszeréből ezért kiragadjuk a kereskedelmet, amely a közelebbi és távolabbi területeket összekapcsolta, és ahol erre sincs adatunk, ott felvillantjuk az egyéb kapcsolatokat, amelyek valószínűsítik, hogy azok mellett kisebb vagy nagyobb mértékű kereskedelem is létezett az egyes népek között. Témánkra vonatkozó írott forrásaink nincsenek. Még olyan adatunk is kevés van, amiből arra következtethetnénk, hogy a gepidák szomszédaikkal vagy Bizánccal kereskedtek. így legfőbb forrásunk a régészet marad, amelynek adatai objektívek, de néha nehezen értelmezhetőek. A gepida hagyaték döntő többsége ma még sírleletekből áll. A temetkezési szokások, a ruházat-viselet jellegzetes vonásai, a viselet tartozékai, az eszközkészlet eléggé megbízhatóan jelzik, hogy van-e köztük idegen eredetű, és azt is, hogy melyik közelebbi vagy éppen távolabbi néptől került a gepidákhoz. Az idegen eredetű ékszerek, fegyverek, stb. azonban sokféle módon kerülhettek hozzájuk, illetve sírjaikba. Ennek csak egyik módja a kereskedelem. Ráadásul nem is a leggyakoribb. Valószínű, hogy csak az idegen eredetű tömegáru

4 számít kereskedelmi árucikknek, a többi pedig ajándék, zsákmány, adó, az idegen törzsekből vagy népekből való házasodás révén, vagy más módon kerül új környezetébe. Az egyes eseteket mindig egyedien kell értékelni, figyelembe véve az 79