A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

1991 késő nyarán és kora őszén legfontosabb eredményként egy V. század végi-VI. század eleji ház (7. kép) és két kemencés hun kori épületalap kibontását könyvelhet­tem el. Az előbbi leletanyagára megint csak az agancsok voltak a jellemzőek. Az utóbbiak egyikében - hosszúkás objektum - az egy­szerű sütőkemencén kívül igazi, kis tűzhelyet is leltem a járószinten. Ennek a háznak szép, a település­régészet számára figyelemre érde­mes tárgyai gyanánt jegyezhettem föl egy (római típusú) bronz vödör­fület és karperecet, a keramikában kannelúra-díszes korsót. Ezeket 7. kép. kiegészítve vasak (kés, akasztó), Ház alaprajza földbe-mélyített padlóval, két oszlophellyel, agyagpohár, besimított és benyom­oldalsó fülkékkel (Kengyel-part-L, 1991-K objektum) kodott ékítésű kerámiadarabok, ismeretlen bronztárgy azok a régiségek, melyeket föltétlenül említeni szükséges - hiszen ezáltal vált kétségtelenné, hogy a lelőhelyen valóban létezett település a hun korban. A másik, ugyancsak kemencével épített lakóház fontos lelete egy kiöntőcső volt. Az őszi eredményeket eme munkahelyen néhány szerényebb jelentőségű objektum kutatása tette teljessé. EGY KISEBB HUN KORI GEPIDA TELEPÜLÉSRŐL (KENGYEL-PART-III.) 1991 szeptemberében és októberében a Kengyel-part-I. helyétől nem messzire található, Kengyel-part-III. tereprészen a IV. század végére és az V. század első felére datálható telep objektumait tárhattam föl. Elsőként a megbontott partfalban előtűnő, paticsos maradványokat kezdtem kutatni, amelyekből végül is egy fazekasműhely bontakozott ki. Az eredetileg kétosztatú kemence rossz, félig-meddig elpusztult rész­leteiért némi kompenzációt nyújtott a mély, ún. kiszolgáló gödör töltelékföldjének kitűnő hun kori emlékanyaga, keramikája; például különböző formájú, típusú tálak, pohárszerű készítmények, korsók, besimított díszítésű darabok. (A gölöncsérműhely másik edényégető kemencéjét egy későbbi időpontban bontottam ki.) A közelben húzott kutatóárok elébb szabályos, földbe süllyesztett aljú kunyhóalapot, azután további telepjelenségeket hozott napfényre. A középméretű, többoszlopos házból származó edényanyag többek között abból a szempontból volt érdekes számomra, hogy benne eléggé határozottan képviseltette magát a máskülönben csak később általánossá váló szürke, szemcsés gepida keramika. Mennyiségileg természetesen még alárendelt szerepben. Kiemelkedőbb régiséglelete volt eme kunyhómaradvány­nak egy kannelúra-díszes korsó(töredék) és egy kézzel formált hombár. Közvetlen közelben korábbi és későbbi objektum-együttesekre leltem munkám során. Az egyik három részből állott: négyszögletes, talán háznak tartható gödörből, 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom