A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

mencevel. Sokat foglalatoskodtam, serénykedtem körülötte; a számos, különbözőféle lelet és jelenség dokumentálása, felvétele igazi kihívás volt egy régész számára. Az aránylag ritkábban előadódó szenesedett növényi maradványokat (pl. fa), mint kuriózumokat, kitüntetett gonddal kezeltem, miképpen a padlószinten heverő régiségeket, szövőszék-nehezékeket stb. is. Pazar, elsőrendű volt a tárgyi emlékanyag, kezdve a benyomkodott (értsd pecsételt) és besimított díszű és mázas keramikától a barázdált fazekak töredékein keresztül a különféle ún. kistárgyakig. Fölszínre jutott üveg, „stílustű" bronzból, fémtükör, vaskorong, egyéb vasak, nem is szólva az orsógombokról stb. És ezzel fejeződtek be a Baghy-homoki régészeti kutatá­sok. MEGKEZDŐDIK KENGYEL-PART-I. GEPIDA TELEPÜLÉSÉNEK FÖLTÁRÁSA (BAGHYMAJORNÁL) Még az 1990-es év elején esett meg, hogy - ugyancsak hazafelé menet - Baghy­majornál (Kengyeltől úgy három kilométernyire), azonegy magasparton, melyen addig is ástam, kora Meroving-kori házhelyeket stb. mutató flekkekre bukkantam. Ezt a tényt a rákövetkező esztendő már­ciusában tett helyszíni szemle csak megerősítette. Annak dacára, hogy már kiszántva több sokatmondó, beszédes lelettárgyat szedtem össze, azért még­sem gyanítottam azokat az ered­ményeket, melyek elsősorban a mik­rorégió IV-VI. századi kronológiájára hoztak fontos adatokat. Az első kengyelparti lelőhely föltárása áprilisban vette kezdetét. Nyomban a legelső telepobjektum - egy kuriózum­nak számító - épület-maradvány volt, ugyanis két kemence csatlakozott hozzá. Leletanyagának színezetére azok az agancsdarabok nyomták rá bélyegüket, amelyek azután, az ásatás előrehaladtá­val, Kengyel-part-I. lelőhelynek az V. század második felére és a következőnek az elejére keltezhető települési periódusa tárgyi hagyatékának markáns részét kezdték képezni. Fölszínre jött egy fedő, mely ritkasága miatt a ház kiemelkedő agyagkészítménye volt. A szóban forgó kunyhóalaphoz füzérszerűen kapcso­lódva még két ilyet, egy vermet (5. kép), és szabadtéri kemencét tártam fel; szinte valamennyi bele volt ásva a másikba, s ha ezeket a szuperpozíciókat, azaz 5. kép. Gödörrész alaprajza és metszete két, egy magasab­ban és egy mélyebben fekvő szinttel, az V-VI. század fordulója körüli periódusból (Kengyel-part-I., 1991-B1 objektum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom