A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

B. Tóth Ágnes: „Gothiskandza”-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga

3. A kérdés legújabb összefoglalását lásd NEUMANN 1998. 4. JORDANES Get. 96-97. 5. Több kísérlet is történt ennek meghatározására, de egyelőre még kevés az ezeket igazoló adat. SCHINDLER 1940 kerámiakutatásai alapján kísérelte meg a válaszadást, míg OKULICZ 1989 szerint az Elblag-i magaslatot körülölelő alföldön dominál a csontvázas rítus - mindkettejük szerint a gepidák a kora császárkorban a Visztula alsó folyásától keletre, a Pasleka és Drweca folyók által határolt mocsaras síkságon lokalizálhatok. 6. Jó áttekintést nyújt WOLAGIEWICZ 1986. 7. A kérdéskör legújabb összefoglalása: BIERBRAUER 1998. 391-393. 8. Lásd SCHMIDT 1969. 529.; POHL 1980. 242-243., 14. jegyzet.; GODLOWSKI 1986. 147.; GODLOWSKI1993. 81. véleményét, legutóbb összefoglalva BIERBRAUER 1998. 399. 9. JORDANES Get. 97-100. 10. Ez a gepidák első említése hiteles, egykorú forrásból: Mamertinus Panegyricus 17,1 p. 6, LAKATOS 1973. 51. - II. Claudius császár életrajzában, a 269-es nagy barbár támadás népei között már felsorolták a gepidákat is, de ezt a forrást a História Augusta más életrajzaival együtt IV sz. végi, célzatos kompilációnak tartja a kutatás egy része, tehát a benne közölt adat sem tekinthető biztosnak (HIST. AUG. Claud. 6,1-4), POHL é. п. 132. Hasonlóképpen vitatott az a forrás is, mely szerint Probus császár (276-282) gepidákat, greutungokat és vandálokat telepített volna római földre. HIST. AUG. Probus 18,1, LAKATOS 1973. 50-51.; BIERBRAUER 1998. 390. 2. jegyzet.; WOLFRAM 1979. 58. 11. A gótok legkésőbb a III. század utolsó évtizede előtt két részre szakadtak: a nyugati ág neve „tervingek" vagy „vezi, vizi(gótok)", a keletieké pedig „greutungok", illetve „osztro(gótok)". WOLFRAM 1979. 13-17. 12. JORDANES Get. 94. 13. HOREDT 1971. 711, Abb. 1.; HOREDT-PROTASE 1972. 216-217. Abb. 13. Ennek megfelelően a gepidák 400 előtti szállásterületét is a Kárpátoktól északra, északkeletre határozzák meg. - Legújabb összefoglalásában W. Pohl nem foglal határozottan állást ebben a kérdésben: „a csata 248 és 291 közé keltezhető" és a „Kárpát-medencén belül vagy kívül lokalizálható". POHL é. n. 132. 14. Lásd WOLFRAM 1979. 52. Szerinte a burgundokkal való összecsapás már nem azok eredeti szállásterületén, de a Kárpátokon kívül történhetett. 15. Ezzel cseng egybe W. Pohl véleménye, mely szerint nem tudni, hogy a gepidák a Kárpátmedencétől északra vagy Erdélytől északra, a Felső-Tisza vidékén éltek-e, de egy bizonyos: „szűk" helyükön jobb pozícióért küzdöttek a többi keleti germán néppel, s a III. századi nagy barbár vállalkozásokról a peremhelyzetük miatt le is maradtak. POHL 1998.132. 16. Ezt a lehetőséget L. Schmidt már korábban felvetette. SCHMIDT 1969. 530.; BÓNA 1981. 365-367.; BÓNA 1986.131.; BÓNA 1986A. 66.; BÓNA 1993.108. 17. Ebben az esetben a III. század végén, a IV század 1. felében saját királyaik aligha lehettek, vö. lentebb a szilágysomlyói kincsről írottakkal. 18. GODLOWSKI 1986. 147.; GODLOWSKI 1993. 81.; BIERBRAUER 1994. 96.; BIERBRAUER 1998. 390-391., 399. 19. Mócsy András szerint a Diocletianus-i erődítési munkák részeként, Soproni Sándor szerint pedig inkább a IV sz. 20-30-as éveitől. Összefoglalva ISTVÁNOVITS 1998. 43., 47., 63. jegyzet. 20. BÓNA 1986.132., 16. kép: „a gepidák a hun uralom előtt". - Módszertanilag sem könnyű a III. sz. végi-IV .sz. eleji gót és gepida régészeti leletanyag szétválasztása, hiszen egyazon kultúrkörből származtak, lásd ehhez Jordanes leírását az egyforma fegyverekkel, egyazon tak26