A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Gallina Zsolt: A gepidák hitvilága

ezüstpántok függtek alá a bokáig, melynek végén hegyikristályból csiszolt csüngő és varázserejűnek vélt, görög kereszttel díszített ereklyetartó függött (5. kép). A csüngőt záró hegyikristály gomb a viselő nemes voltára utalt. A hegyikristály tisztasága, ritkasága és értéke miatt csak kivételes személyiségnek járt egy közösségen belül, emellett varázserővel is rendelkezett. A kereszttel díszített ereklyetartó ugyanakkor keresztény szimbólum is volt. A gepida ariánus szentkultusz egyik közvetett bizonyítékának tekinthető.

60 Ezek alapján azonban igen nehéz eldönteni, hogy az eltemetett nő pogány vagy keresztény volt. Ugyanezen temető 77. sírjában nyugvó előkelő nő egy aranyozott ezüst űn. I. germán állatstílusú (állatalakok geometrizálásával díszített) fibulát és egy aranyozott ezüst sasfejes csatos övet viselt. Ezek eredetét a késő római ékvéséses díszcsatokban kereshetjük, amiket saját hitvilágukkal ötvöztek. A gepida sasfejes csatok egyik csoportját Tisza vidéki műhelyben készítették, amelyeknek legfontosabb jellemzője volt a keresztábrázolás. A kereszt és az Odinhoz köthető ragadozó madár motívumok a pogány és keresztény jelképek szinkretizmusát mutatják.

61 Ezen ékszerek viselői a fenti tárgyakban ruházati elemet láttak és nem eredeti funkciójuk szerint hordták azokat. így feltehetően nem volt számukra keresztény mondanivalója sem, vagy erősen keveredett az ősi, pogány vallási elképzelésekkel. A gepida kereszténység klasszikus tárgyi emlékei nem tekinthetők jelentősnek. Apahidán bizánci eredetű, kereszttel díszített Omharus-gyűrűk kerültek elő az Ardarikidák sírjából.

62 Emellett számos keresztábrázolás ismert. A Szentes-Nagyhegyen

63 feltárt temető 29. és a kiszombori temető 350. sírjában (6. kép) nyakban viselt, hegyikristály berakásos, kis méretű, díszített bronzkereszt ismert.

64 A szentes-nagyhegyi temető 84. sírjában kereszt díszítésű ereklyetartó került elő.

65 Szentes-Berekhát 145. sírban (7. kép) kereszt alakú bronzveret került napvilágra.

66 Csongrád-Kettőshalomról kereszt- és galambábrázolású bizánci csat (8. kép) került elő.

67 Kereszt alakban áttört bizánci csatok ismertek Hódmezővásárhely, Szőreg, Pécska temetőiből. A fenti tárgyak többsége olcsó, Bizáncból származó kereskedelmi áru volt. Hitvilági hátterük feltehetően nem volt. Más esetben keresztény szimbólumok jelentek meg egyes tárgyakon. így Batajnicáról egy madár- és halábrázolásos fémsisak került napvilágra.

68 Mezőbánd 10., 13. és 34. sírjából bronzpántos, górnia kép. Ereklye- vagy amulett-tartó, bronzpántos faszelencék (BÓNA 1974. 30. rajz) 103