Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)
Farkas Csilla: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez)
20. Két egész, kis méretű üveggyöngy, több töredékes gyöngy, és egy bronz kampó szórványként lett regisztrálva. (DIV Ltsz.: А.97.3-61.-Ш. t. 7., А. 97.3.62.-Ш. t. 3.)s 21. A koponya mosásakor kis méretű karneolgyöngy került elő. (DIV Ltsz.: A.97.3.67.) 22. A vázcsontok mosásakor fél, kis méretű, fehér üveggyöngy került elő. (A restaurálás és szárítás során elveszett.) Viselet rekonstrukció A szarmata kori öltözékkel, illetve annak részleteivel - pl. öv 10 , a lábi gyöngyök 11 , tarsoly 12 -, több tanulmány, illetve konferencián elhangzott előadás is foglalkozott. 13 A sírokban talált mellékletek csak a ruha egy részének díszeit tárják elénk, a ruha szabására, milyenségére vonatkozóan írott forrásokból (Tacitus, Lucanus), illetve a Traianus oszlop képeiből kaphatunk részletesebb információt, elsősorban persze a férfiak fegyverzetével és ruházatával kapcsolatban. Ahol a klíma és a leletanyag gazdagsága engedi, a szerves maradványok és a díszek sokfélesége jelentheti a rekonstrukció alapját. 14 Ezeket a párhuzamokat használtam fel a két hölgy ruházatának, illetve viseletének, használati tárgyainak leírásakor. Az arany tárgyaknak sok párhuzama van a Kárpát-medencén belül is. A kor aranyleletes sírjait Kőhegyi Mihály 15 gyűjtötte össze és sorolta be kronológiailag. A 60. sírban előkelő nő feküdt, hanyatt fekve, nyújtott testhelyzetben, karjai szorosan a test mellett, feje egyenesen tartva. Feltehetően a temetéskor valamilyen szerves anyagba csavarták. Kb. 154 cm magas, 23^40 év közötti, vékony, de erős csontozatú nő lehetett. Fogazata hiányos, viszonylag jó megtartású vázcsontjai vannak. A váz tájolása a dél-északi iránytól 35 fokkal tér el nyugat felé. A viselethez tartozó tárgyak A ruha díszeihez tartoznak a hatszirmú virág alakú, illetve a háromszög alakú aranyflitterek, a bronztű, és a karneolgyöngyök közül néhány. Az aranyflitterek párhuzamait tőlünk keletre, elsősorban a Fekete-tenger északi partvidékén sok sírban megtalálhatjuk, mint ruhadíszítő elemeket. Használata a korai szarmata kortól kezdve annak végéig megfigyelhető. Szép példa erre a Déli-Bug mellett a Szokolova Mogila nevű kurgánban talált előkelő nő sírja, ahol az aranyflitterek legváltozatosabb formái eredeti helyzetükben is megfigyelhetők. 16 Több változatban is ismertek a virág alakú díszek, négy, illetve hat szirommal. A mi környékünkön leginkább az ún. Eger vidéki 17 leletek hasonlítanak rá. Ezek pontos előkerülését nem ismerjük, elképzelhető, hogy a füzesabonyi temetőből származnak. Tarnaméra-Urak-dűlőjében 18 szintén hasonló fiitterek kerültek elő, de ezek eredeti helyzetét nem tudták megfigyelni. A fiitterek elhelyezkedése a ruha bizonyos részleteinek meghatározására derít fényt. Vékony, törékeny voltuk, értékük miatt ünneplő viselethez tartozhattak. Könnyű, finom anyagra varrhatták fel, amely szabadon lebeghetett, 6. kép. 60. sír, rekonstrukció 75
