Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

8. kép. Füstölő-aszaló műhely földbe mélyített részeinek maradványai kemencét. Bizonyosan így történt ez például Algyőn,

43 de e fajta megoldás vetődött fel a tiszaeszlári település esetében is, ahol az imént ismertetett, földbe mélyített, tetőszerkezetes építmények oldalában voltak tüzelő alkalmatosságok.

44 Nagymágocson a vízparttal párhuzamos árokban, illetve annak oldalában alakítottak ki szabadtéri kemencéket. A négyszögletes, többnyire négyzet vagy téglalap formájú, 9-15 m

2 alapterületű, földbe mélyített objektumok funkciójára - mint említettük - nagyon kevés adatunk van. Plinius szerint Germániában a textíliákat földbe ásott építményekben készítik. A szarmatákra vonatkozó ilyen adatot nem ismerünk, de tény, hogy az ismertetett építmények alja legtöbbször határozottan elválik a betöltéstől, kemény, lejárt és számos karólyukkal tagolt (5. kép). A karólyukak értelmezése problémás, de elképzelhető, hogy valamilyen lábakon álló gazdasági eszközök, pl.: szövőszékek gyakori áthelyezésének nyomait jelentik. Egy másik auktor, Tacitus 59