Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Istvánovits Eszter: Szarmaták a Kárpát-medencében

szarmatáknak a kapcsolattartást az al-dunai roxolánokkal.

47 A különös „engedély" jól mutatja, hogy az al-dunai korridor már létezett, funkcionált a háború kitörése előtt is, hisz különben aligha jutott volna bárkinek eszébe, hogy így pacifikálja a mozgolódókat. Mint láttuk, Decebal hódítása előtti létezése kimutatható. Az a tény, hogy kialakításának igénye ismét felmerült, arra utal, hogy a hagyománya elevenen élt a szarmaták körében. A Duna völgyén át új jövevények nyomultak a Kárpát-medencébe. Leletanyaguk az utóbbi időben mindinkább körvonalazhatóvá vált. Az elsőként Párducz Mihály által elkülönített szarmata csatos kör - legalábbis egy része - kitűnő párhuzamokkal rendelkezik a Maeotisvidéki leletanyagban. Elsősorban a lószerszámokat, a körárkos rítust, a halmokat, az É-Di tájolást, az ún. „mágikus kardcsüngőket" stb. kell itt említenünk.

48 Az ún. Hévizgyörk-Vizesdpuszta csoport hordozói elsősorban az alföldi Sarmatia északi határvonalán telepedtek meg, a jövendőbeli Csörsz-árok (lásd később) mentén. Lovasalakulataik nagy, nehéz kétélű kardokkal, lándzsákkal voltak felszerelve. Hasonló fegyverzete lehetett annak a 8000 lovasnak, akiket a 175. évi békekötés alkalmával a szarmaták Marcus császárnak szolgáltattak ki, s akik jelentős hányadát Britanniába telepítették.

49 (Utóbbiak, ha nem is valamennyien, de többségükben catafractariusok lehettek, vagyis pikkelypáncélos lovasok. Jogos feltété- 2. kép. Ptolemaios "Nona Europe tabula"-jának részlete a jazig területtel lezések szerint ők lettek Artúr király kerekasztal lovagjainak elődei, s komoly szerepet játszottak az európai lovagi kultúra kialakításában.

50 Az új szarmata (ekkoriban már joggal feltételezhetően alán vagy az alán törzsszövetséghez tartozó (lásd a keleti történetről írt fejezetet) csoport bevándorlása ismét - akárcsak a dák háborúk idején - terjeszkedéssel járt együtt az Alföldön. A Felső-Tiszavidéken hiányoznak a szarmatákhoz köthető régészeti leletek a nagy háború előtti időszakból. A II. század végén megszállták ezt a - nagyjából Ártánd-Derecske vonalától északra fekvő - területet is, s szembe találkoztak az észak-északkelet felől velük szemben nyomuló vandálokkal (a Przeworsk kultúra hordozóival),

51 akik egyébként a háború idején Dacia északi határán a legfőbb ellenségek közé tartoztak. Hasonló terjeszkedés figyelhető meg Dacia keleti peremén a Körösök vidéken éppen úgy, mint a Bánátban.

52 41