Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

97. VADAY 1988-89. Törökszentmiklósról, illetve GYOMA 133. 98. VADAY 1988-89. 99. A gyakorlatban ez később egy-egy lelőhely anyagán is beigazolódott: VADAY In.: GYOMA 133., ÚJHARTYÁN. 100. GABLER-VADAY 1992. 89-96. 101. GABLER-VADAY 1986. 32., 34.; GABLER-VADAY 1992. 133-148., Abb. 4. 102. Elsősorban a szórvány anyag alapján, ami éppen az anyag jellege miatt csak tendenciát jelentett. 103. ÚJHARTYÁN 104. GYOMA 133., 135. 105. HORVÁTH F. In.: Kompolt 14. 106. Természetesen a terület régészeti kutatottsága és publikáltsága is látszik az elterjedési térképen, talán ez indokolja a bácskai rész laza lefedettségét, s a bánáti lelethiányt. 107. Pl. egy kunszentmártoni mázas korsó: VADAY 1988-89. Kat. 190., 159. t. 1.; Szabadkán két sírban egy-egy sárga mázas mortarium stb. 108. Legutóbb össszefoglalóan GABLER-VADAY 1986. 67-69. 109. Ezek azonban a keleti területeken is megtalálhatók, tehát egyáltalán nem bizonyítható, hogy Pannoniából került az Alföldre. 110. A hagymafejes fibulák jelentéstartalma, ahogy említettük feltehetően kizárja a kereskedelmi tevékenységet. 111. VADAY 1988-89. 125-126. A korábbi irodalommal. 112. ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993. 113. Itáliai eredetűek, s már a II. század elejétől megtalálhatók a barbaricumban. 114. VADAY 1995-96. 400. sír. 115. Szada, Bereg, Jászberény, Kőbánya, Mogyoród, Tápiószele, Alsódabas, Apátfalva, Versec. Elsősorban RADNÓTI 1938.; PÁRDUCZ 1931. 116. Az i. sz. I. századra keltezhető sírokban eddig még nem volt üvegedény. 117. Ez egyrészt az üveg törékenységével, drágaságával, másrészt az elégtelen feltárási módszerrel magyarázhatjuk. 118. DINNYÉS 1991.; VADAY 1985B. a keletről hozott anyagra, zsákmányra VADAY 1988-89. 181., Kat. 99., Taf. 38. 55-6. 119. VADAY 1988-89. 181., Kat. 206. 120. Pl. egy ún. Merkur palack töredék: VADAY 1988-89. Kat. 158., 51. t. 2. 121. Pl. a hunkori jászalsószentgyörgyi csiszolt üvegpohár: VADAY 1988-89. Kat. 21., 13. t. 4., vagy az ún. Kowalk típusú ugyancsak csiszolt üvegpoharak: VADAY 1994. 122. Görög és római pénzek egyaránt. 123. A sírokban halotti obulusként, ékszerként fordulnak elő, a telepeken is csak elvétve fordul elő egyegy darab. Történetileg nem értelmezhetők árucikként a barbaricumban elrejtett éremkincsek és az i. sz. IV sz. folyamán első sorban az Ördög-árok körzetében előkerült pénzek. 124. VADAY 1988-89. 186-188. 125. Ezt jelzi az is, hogy a II. századi római ezüstpénzek igen gyakran kerülnek elő még IV század végi leletkörnyezetből is. 126. Törökszentmiklós: VADAY 1985A. 127. Lásd erre BÍRÓ K.: In.: KOMPOLT 14. 128. Ez a szerves anyagokból készült tárgyakra jellemző a csont kivételével, amelyek a Kárpát-medence talajtani adottságai miatt csak igen ritkán maradnak meg, pl. fa, bor, gabonafélék, egyéb élelmiszerek. 129. SEBESTYÉN 1926. 148. 142