Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

70. FITZ 1963-64. 82.; MÄRGHITAN 1974.; GABLER 1975. 89. 71. CIL III. 12018. 72. GOSTAR 1951. 169. 73. PI. CIL III. 1385. 74. CIL III. 7853 = ILS 1860. 75. Pl. Bologában került elő egy római sírkő, amelyet Q. Attilius Primus centurionak állítottak, aki tolmácsként is szolgált, majd a katonaságtól történt elbocsátása után veterán katonaként kereskedő (mercator) lett. Nyelvtudása feltehetően megkönnyítette a barbárokkal való kapcsolatát. Kereskedői tevékenysége a barbár quadok földjét érinthette. Lásd erre KOLNÍK 1978. 61-75., Abb. 6. 76. Határtartományoknál - mint Pannoniánál is - a katonaság ellátása, a más, távolabbi provinciákból áthelyezett csapatok utánpótlásának és ellátmányának biztosítása módosítja a kereskedelmi képet. De ugyanez érvényes akkor is, ha áttelepülések vagy betelepítések játszódnak le, vagy más tartományok kereskedői jelennek meg az adott térségben. 77. PETRIKOVITS 1985. 321. 78. Itt már kronológiai eltérés van a birodalmi kereskedelmi fázis ideje és a szarmata barbaricum kereskedelme között. 79. Szolnok-Szandaszőlős, Netovább csárda, Hortobágy-híd, Felsőpusztaszer: MARÓTI-VADAY 1979-80. 80. Itt kezdődik a szarmata kereskedelem második fázisa, a római kereskedelmi periodizációhoz képest pár évtizeddel később. 81. Ez nemcsak a terra sigillatára érvényes, hanem az egyéb árufajtákról is elmondható. 82. Ez a tendencia elsősorban a IV sz. második harmadától mutatkozik a térségben. 83. Nemcsak a barbáricumi katonai építkezések térségében jelentkezik ez, hanem a Duna bal partján, ahol a jobb parti római erődítményekkel szembeni partszakaszokon, a transcastrumi területeken a barbárok is részt vehettek a limes védelmében. Erre utal a Duna mentén egyes szarmata törzsek elnevezése is: Amicenses, illetve Picenses a IV században. 84. Ezeket tehát figyelembe kell vennünk egy-egy lelőhely elemzésénél, mint egyedi jellegzetességeket. 85. Dacia inkább északra tarthatott fent kereskedelmi kapcsolatot a germán vidékkel. 86. Az előállított gyöngyfajták csak szórványosan fordulnak elő a tartományban, a szarmatáknál viszont igen nagymennyiségben kerülnek elő a feltárások során. 87. Pl. a Karas betorkollásánál, ahol a középkori erődítménynek volt római előzménye is. Lásd legutóbb BARACSKI 1995. 88. A korai, keleti eredetű barbár pénzeken feltűnik az érmék hátlapján a Hold-csillag asztrális szimbóluma. Erre lásd VADAY 1988-89. 47., 2. t. A későbbieken a körirat értelmetlen olvasatú, egyszerű / vagy О írásjegyekből áll. 89. Előállítási technikájuk azonos a római pénzekével! 90. Ugyanez mondható el a keleti szarmaták kereskedelméről is. 91. Az utóbbi években a barbaricumi római pénzek nem pénzforgalmi értelmezése a germán barbaricum területén is felvetődött. 92. Sokáig nem is nagyon tudta értelmezni a kutatás azt a jelenséget, hogy szarmata rítussal eltemetett, egyébként csak szarmata eredetű tárgyakat tartalmazó sírokban miért tűnik fel dák edény a sír mellékleteként. 93. MARÓTI-VADAY 1979-80. 94. Pl. egy Hadrianus-kori Szeged környéki szórvány hordóedény bizonyítja. 95. VADAY-SZŐKE 1983. Endrőd-Szujókeresztről két példány is. 96. Szolnok-Szandaszőlősről VADAY 1988-89. 141