Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

19. THOMAS 1976. 20. Ha mégis átkerültek a barbárokhoz, a legtöbb esetben csonkolták ezeket, pl. a hagymagombot letörték, még a csonkját is lereszelték: pl. Zagy varékas: VADAY 1974-75. Bácstopolya-Bánkerten egy ezüstözött bronz hagymafejes fibula került elő, melynek a fejen lévő gombját eltávolították, a törés nyomát eldolgozták (Szekeres Ágnes szíves szóbeli közlése, amelyet ezúton is megköszönök). Az Alföld legdélebbi részén, a Bácskában és Nyugat-Bánátban, valamint az észak-alföldi határvidéken fordulnak elő csonkolatlan hagymafejes fibulák az i. sz. IV században, de ezek feltehetően nem köthetők kereskedelemhez, hanem az intenzív római jelenléthez. Ezt részben a szarmata belháborúk, illetve az azt követő időszak eseményei, részben az E-ÉK-i határ és a szarmata sáncnak a védelme indokolta. A hagymafejes fibulák csonkolására lásd BARKÓCZI 1994-95. 21. Ebben a korai időszakban még nem divat a fibula viselet a szarmaták között a Kárpát-medencében. 22. STANCZIK 1975. 91., Abb. 91.;VADAY 1988-89. 129., Kat. 307. 23. VADAY 1988-89. 129., 589. jz.; STANCZIK 1975. 21.; DOBROVITS 1954. 1-22. 24. VADAY 1988-89. 129., Kat. 216., Tab. 3., 591-592 jz. 25. LAKATOS 1960. 228-231. A Szekszárd környéki egyiptomi szobrocskákból a tartomány és a barbaricum közti kereskedelmi kapcsolatra vagy szarmata betelepítésre következtetett. Ez azonban nem helytálló, egyrészt az általa idézett szobrocskák többsége ismeretlen lelőhelyű és feltehetően műkereskedők révén jutott a múzeumba, vétel útján. 26. VADAY 1986.; DINNYÉS 1991. 27. Ezek feltehetően nem minősíthetők zsákmánynak, miután előkerülési helyük egybeesik a római katonai érdekeltségű építményekkel, stratégiailag fontos pontokkal. 28. A mécsessel: VADAY 1988-89. Kat. 379., 121. t. 5. együtt egy római horpasztott falu edény: VADAY 1988-89. 121. t. 4. és egy római agyagkancsó is nyilván van tartva: VADAY 1988-89. 121. t. 3. 29. Ez viszont arra mutat, hogy a háztartásban, étkezésre és világításra inkább az állati zsiradékot használták, mint a növényi olajat. 30. Ráadásul közülük a legtöbb ismeretlen előkerülésű darab, nem kizárt, hogy máshonnan, római területről kerültek be a múzeumokba! 31. VADAY 1988-89. Kat. 342. 109. t. 7. 32. Lelőhelye: Szentes-Pönköchát 33. KŐHEGYI 1969. 34. Az időszakos téli, nyári szállásoknak mind a mai napig ugyanis nincs régészetileg megfogható nyoma. A későbbi időszakból is főleg sírok anyagából dolgozott korábban a régészeti kutatás. 35. Pontosabban telep részletek. 36. A barbaricum tudatos telepkutatása az 1970-es évektől indult csak meg, a korábban előkerült teleprészletek kicsik, közlésük nem a teljes leletanyagra terjedt ki, csak a publikáló által fontosabbnak és jellegzetesebbnek tartott anyagot mutatta be. Éppen ezért mennyiségi és minőségi analízisre e közlemények alkalmatlanok, legfeljebb tendenciát jelezhetnek. 37. Ekkor alakult ki az a határvonal, amely egészen az i. sz. IV század utolsó harmadáig, a hunok elől menekülő keleti népek inváziójáig Sarmatia területét ölelte körül. 38. Ezeknél sem biztos, hogy a helyi kereskedelem útján kerültek a szarmatákhoz, miután Keleten is beszerezhették, ahonnan a Kárpát-medencébe bevándoroltak. 39. így a szarmatákat nyugatról Pannónia, délről Moesia, keletről pedig Dacia erős katonai vonallal védett római tartományai fogják körül U alakban. 40. PTOLEMAIOSZ III. 7. 2.; SEBESTYÉN 1926. 144.; FITZ 1962. 70.; BALLA-TÓTH 1968A. 69. 41. Ezeket a városokat Partiszkon, a mai Szeged kivételével mind a mai napig nem sikerült régészetileg meghatározni. A leírás szerint a település ott fekszik, ahol a Marisus (Maros) beleömlik a Tiszába. 139