Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)
Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között
azonban, hogy erre az időszakra már a kereskedelem alapjává válik, vagy ekkor is csupán csak árucikknek kell tekintenünk. Kőanyag Kompolt-Kistéri tanya 14. lelőhelyén a 284. objektum ponton egy római andezit csiszolótál töredéke került elő. 127 A telepeken számos őrlőkő, illetve töredék lát napvilágot. Ezek eredetével és vizsgálatával nem foglalkozott a kutatás. Formajegyek alapján nem kizárt, hogy egy részük Pannoniából vagy Dáciából került a szarmaták kőben szegény területére. Nincs adatunk eddig arra, hogy a barbaricum északi peremterületén, a vulkanikus eredetű hegyvidéken működött-e a római korban barbár kőbánya, így azt sem lehet eldönteni, hogy az őrlőköveket római exportnak tekinthetjük-e. Ugyanez mondható el a fenőkövek egy részéről is. „Láthatatlan" kereskedelem Az ástatásokon előkerült római árucikkek mellett számolnunk kell „láthatatlan" kereskedelmi áruval is. 128 A kereskedelemben ugyanis nemcsak tárgyak cseréltek gazdát, hanem a régészet számára nehezen megfogható nyersanyag, élő állat, gabona vagy élelmiszer is. Nem kizárt, hogy bizonyos kémiai szereket is a rómaiaktól szerezték be a szarmaták. Többek között a kerámia festésére szolgáló okkerfestéket, ami a nőknél kozmetikai és vallási célokra is szolgált. Szó volt arról, hogy Dacia barbaricumi exportjához tartozhatott a nyersvas. Ebből a tartományból vitték az aranyat és a sót is Pannoniába. Az utóbbi feltehetően a barbár piacokon is megjelent. Eddigi ismereteink alapján a dáciai kereskedelem főleg a délkeleti határszakaszról indult ki, elsősorban Micia-tól végig a Maroson vagy e folyó mentén a szárazföldi úton játszódott le. 129 Tudomásunk van arról, hogy Siscia is kapcsolatot tartott Moesiával és Daciával 130 részben a barbaricumi út igénybe vételével. Tiszaföldváron előkerült egy szarmata fibula öntő műhely, amely római fibulákat vett mintául formái számára. A műhelyből és a környező szemétgödrökből összetört római bronzedények, tripos és feldarabolt római pénzek kerültek elő. Ezek szolgáltak nyersanyagul a fémműves mester számára. Az archaeozoológiai anyag és a római-görög forrásadatok együttesen nyújtanak támpontot ahhoz, hogy az élőállat cseréjét is feltételezzük a provinciák és a szarmata barbaricum között. A római ló és szarvasmarha feltűnik a barbaricumi anyagban is, igaz, nem túl nagy számban, s erre is áll, hogy nem tudjuk egyértelműen kereskedelemhez kötni létüket, nem lehet kizárni a zsákmány jelleget. Egyes feltételezések szerint római területről terjedt el a házimacska is az Alföldön. Kompolt-Kistéri tanya 14. lelőhelyen egy teve jobb sípcsontjának töredéke került elő egy kútból. 131 Ez az első tevecsont a szarmata barbaricum állatcsont anyagában. Római területen 132 Vindobona, 133 Tác 134 és Intercisa (Dunaújváros) 135 lelőhelyeken fordul elő hasonló archaeozoológiai anyag. Sajnos a római lelőhelyeken tisztázatlan a leletek pontos kronológiai helyzete. A dunaújvárosi tevét a táborban szolgáló szír katonasággal, a 175-ben alakított cohors I. Aurelia Antonina miliaria Hemesenorum sagittaria equitata jelenlétével magyarázták. A szír cohors 176-ban kerül Pannoniába, pontosabban Intercisába, ahol tudomásunk szerint egészen a III. század közepéig megtalálható. 136 A terra sigillata anyag alapján a telep keltezése a cohors késői pannóniai tartózkodásával egykorú. 137 Kompolt az Aquincumból kiinduló út mellett fekszik. Ez vagy arra utal, hogy Intrercisa felől a limes úton Aquincumig feljutó szír kereskedők révén jutott el a barbaricumba vezető útvonalra, 138 vagy akár egy barbár támadás hadizsák136
