Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

műhely ? pfaffenhofeni westerndorfi rheinzaberni kőzép-galliai itáliai és détgalliai 350 6. ábra. A terra sigillaták műhelyek szerinti abszolút gyakorisága a barbaricumban illata és a rheinzaberni műhely korai áruja. A markomann háborúk után viszont a Pannónia és Dacia közti térségben általánosan a rheinzaberni műhelyé lesz az elsődleges szerep,

101 de exportálja termékeit a westerndorfi majd pfaffenhofeni műhely is. A sigillaták barbaricumi beáramlása az i. sz. III. század közepéig nem csökkent, csak ezután tűnik el a térségben a műhelyek megszűntével. A terra sigillata anyag összegyűjtése során kialakult a kép az exportról,

102 de csak a nagyobb telepek - kronológiailag is pontosított -feldolgozásakor vethető össze az egyes időszakok és térségek sigillata forgalma. így az újhartyáni telep

103 kirajzolta a határ menti kereskedelmi kapcsolatokat az i. sz. 200-230 közti időszakban, a központi fekvésű gyomai szarmata telep В fázisa

104 ennek az időszaknak másik területi egységét jellemezte, s kiegészítette a képet a germán-szarmata határvidéken fekvő kompolti telep, amelynek létrejötte többé-kevésbé az előzőekkel egy időre tehető, de a pfaffenhofeni Dicanus termékek nagy száma alapján ezeket a telepeket néhány évvel túl is élhette.

105 A legkorábbi terra sigillaták elterjedését mutatja a 2. ábra. A markomann háborúk utáni időszakban megnő a barbaricumba exportáló műhelyek árumennyisége. A 3. ábrán jól látszik, hogy a rheinzaberni műhely termékei nagy számban Aquincum balparti körzetében s a Duna könyöknél, a kvád-szarmata határzónában tűnnek fel. Elszórtan fordulnak elő a Duna-Tisza közén, s meglehetősen nagy számban jelentkeznek a Tisza magyarországi felső szakaszán, a folyó bal partján, valamint a Köröstől délre eső sávban. A westerndorfi manufaktúra termékei mennyiségben megközelítik a rheinzaberniét, elterjedési területük is megközelítően azonos az előbbiével, de mind délre, mind keletre a folyóktól távolabb is feltűnnek, s koncentrációjuk sem annyira jellegzetes, mint a rheinzabernié (4. ábra). A pfaffenhofeni gyár termékei közül jut el a legkevesebb a szarmatákhoz, s inkább csak Sarmatia északi felére jellemzőek (5. ábra).™

6 A barbaricumban tehát két szórvány esettől eltekintve nincs itáliai és dél-galliai sigillata, a közép-galliai áru is kevés. Legmagasabb a rheinzaberni 133