Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

nem engedélyezték a barbárokhoz a kivitelét. Ide sorolhatók a fegyverek, s a késő római időkben az ún. hagymafejes fibulák, amelyek a birodalomban katonák és városi tisztségviselők, illetve családtagjaik rangjelzései voltak.

20 Nem könnyű azt sem eldönteni, hogy mi az a római anyagcsoport, amelyet a keleti területekről hoztak magukkal a bevándorló barbárok. Főleg akkor nem, ha a szomszédos tartományokból is bekerülhetett a barbárokhoz. Ez vonatkozik azokra a fibulákra, amelyek a legkorábbi szarmata sírokban fordulnak elő, s mind a Duna vidéken, mind a keleti térségben egyaránt honosak.

21 Osiris fajansz szobrocskája Szolnok környékéről,

22 Pusztaszentlászlóról egy Anubis szobor,

23 Athene-Neith ünnepen használt laterna Nagykörűről

24 és pár gyöngyszem az egyiptomi eredetű tárgy a barbaricumban. Annak ellenére, hogy Pannoniában is elterjednek a keleti misztériumvallások, s köztük az egyiptomi kultuszok egy része, sőt egyiptomi katonai különítményt is vezényelnek rövid időre a tartományba, nem bizonyítható, hogy a fent említett kultusztárgyak Pannoniából jutottak ki a barbárokhoz kereskedelmi árucikként.

25 DélOroszországban és a Kaukázusban gyakran fordulnak elő a szarmata sírokban hasonló tárgyak, s feltehetően a kárpát-medenceiek is keletről, a bevándorlókkal érkeznek a térségbe a többi egyéb keleti eredetű tárggyal együtt, amelyek el sem jutnak Pannoniába, mint például a vizesdpusztai vagy a hévízgyörki üvegedény.

26 A barbárföldi utak állomásain, őrtornyainál és császári postaállomásoknál szolgáló római katonáknál természetesen szintén volt római tárgy, sőt feltehetően ellátásukat is folyamatosan biztosították. Talán ez a magyarázata annak, hogy a folyami átkelőhelyek közelében a barbároktól idegen tárgyak is előkerülnek.

27 Ilyen többek között Csongrád-Szentes átkelőhely körzetében egy kétarcú üvegedény, egy Venus szobor, a szolnoki átkelőnél egy Aquila bronzszobor és bronzmécses,

28 a szegedi alabástrom relief stb. Ugyancsak jó példa a rómaiak ellátására a bor vagy olaj szállítására szolgáló amfora. Míg keleten sokszor fordulnak elő barbár telepeken, addig a Kárpát-medencében csak meglehetősen ritkán találkozunk egy-egy töredékkel.

29 Eddig csak két lelőhelyről került elő római amfora: Törökszentmiklósról és Csongrád környékéről. Mindkettő folyami átkelőhely közelében fekszik frekventált kereskedelmi útvonal mellett. Ugyanezt lehet elmondani a római olajmécsesekről is. Ritkán fordulnak elő a szarmata lelőhelyeken a római agyagmécsesek,

30 sorukat egy cipőalakú,

31 és egy csiga alakú bronzmécses,

32 valamint két késő-római vasmécses

33 egészíti ki Szentes-Berekhátról. Római-barbár kereskedelemmel kapcsolatos problémák A fentiek alapján a kereskedelem tehát az az utolsó, és számszerűen a legnagyobb árumennyiséget magyarázó forrás, ahonnan a római tárgyak Sarmatiába eljuthatnak. Jellemzéséhez, tendenciái és mutatói megállapításához a teljes leletanyagból indulunk ki. Itt azonban a régészeti lelőhelyek jellege és információ értéke meghatározó abból a szempontból, hogy a leletanyag mennyiben alkalmas általános következtetések levonására. Nehézséget jelent, hogy a jazigok kárpát-medencei bevándorlását követő korai - életmódváltás jellemezte - időszakából csak sírokról van tudomásunk.

34 A legkorábbi települések

35 csak az i. sz. II. század második harmadától ismertek az Alföldön. A hétköznapi tevékenységekre - köztük a kereskedelemre is alkalmasabb és értékelhetőbb képet nyújt a telepek leletanyaga.

36 A szarmata területfoglalás sem egyszerre játszódott le, hanem fokozatos volt a térségben. Az i. sz. I. század elején csak a Duna-Tisza közének északi része volt a birtokukban, a század 122