Síkban és térben. Oroján István kiállítása (Gyulai katalógusok 5. Gyula, 1998)

Tandi Lajos: A háromszög szellemi illata (Kovács Lajos és Oroján István képei előtt)

Kandinszkijúgy vélekedik egy helyütt, hogy „...egy háromszög hegyesszögének egy körrel való érintkezése: nem kisebb hatást kelthet, mint Istennek Ádám ujját érintő ujja Michelangelo Teremtésén". A konstruktivisták hitvallásának, törekvéseik igazolásának mondata lehet a fönti. Nem véletlen, hogy századunk két legbonyolultabb időszakában, az első világháborút követően és napjainkban, illetve az elmúlt évtizedekben a művészek egy része úgy próbál utat mutatni, hogy szellemi KRESZ-tábláikon mindenki által ismert, a valóság analizálásával fölfedettjeleket rajzol. A világosság, a tiszta forma, a precíz megfogalmazás, a dekorativitás, a mértani elrendezés, a szögletes foltok és vonalas kompozíciók a természeti felszín alatti alapképletek építő elemei. Függetlenítik magukat a realista színezetű ábrázolástól és képi rendszerüket az alapformákból építik. A konstruktivisták - Kandinszkij mellett mindenekelőtt Mondrian, Malevics, Rietveld, Albers vagy éppen Moholy-Nagy László és Kassák Lajos - tették le e stílusirány alapköveit, több mint fél évszázada. S néhány éve, amikor egyre áttekinthetetlenebb és kaotikusabb lett a világ, amikor ködösítések, erőszakolt homályosítások, szellemi elsötétítések igyekeznek eltakarni a valódi problémákat, vágyódunk a rendezettségre, áhítjuk az éles kontúrú tisztaságot, a világosságot, kívánjuk önmagunk és mások nyitottságát - talán ezzel fölléphetünk a természeti és szellemi környezet szennyezése ellen. Hazánkban a Fájó János, Bak Imre, Lantos Ferenc, Nádler István nevével fémjelzett generáció indította útjára vagy húsz esztendeje azt a síkkonstruktivista irányzatot, mely az utóbbi évtizedben Békésben, elsősorban a békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep nyomán talált táptalajra. Egy egész raj törekvései kapcsolódnak a síkgeometria művészi megfogalmazásához, például Gubis Mihály, Lonovics László és Oroján István. Szerencsés véletlen, hogy Oroján kiállítása (Bartók Béla Művelődési Központ В Galériája) egybeesik a Közművelődési Palota kupolájában látható tárlattal, a néhány generációval idősebb, az építészet felől a festészethez érkező Kovács Lajos konstruktivista képeivel. A két bemutató egymást erősíti, de néhány különbözőségre is felhívja a figyelmet. Egy évtizede lehet, amikor megismertem az akkoriban nyugdíjba vonuló Kovács Lajos precíz, mértani formákból épülő tiszta, világos rendjeit. Volt is egy sikeres kiállítása, s most egy képsorozat tételeivel, mondhatnám zenei sorozatával lep meg bennünket. Vasarely fantasztikus precizitása és a 33