Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása (Gyulai katalógusok 4. Gyula, 1997)

Önéletrajz

1961-ben érettségiztem. Ekkor nem továbbították a felvételi kérelmemet a Képzőművészeti Főiskolára. Akkor még működött a káderpolitika. Ezután rögtön Pestre jöttein. Érezve a hiányosságokat, igyekeztem ezeket pótolni, s eközben kőfaragó szakmunkás bizonyítványt is szereztem. 1963-ban esti előkészítőre, majd a következő évben a Festő tanszakra nyertem felvételt. Kádár György volt a mesterem, aki megértésével lehetővé tette, hogy kipróbálhassak mindent és szabadon fejlődhessek. 1971-ben végeztem el a mesterképzőt. Ezután éltem a „stúdiósok" (Fiatal Képzőművészek Stúdiója) vidám, színes életét. Kitűnő barátaim voltak és vannak a mai napig is. Ezeket a barátságokat igyekszem megőrizni, mert nagyon sokat jelentenek számomra. Laktam padlásokon és pincékben, laktam művésztelepen (Kecskeméten), tehát mindig volt hol dolgoznom. Sikertelenségeimet soha nem hárítottam a mostoha körülményekre. Jól éreztem magam. Voltak sikereim, amiket igyekeztem a helyükre tenni és nem túlértékelni. Mindig volt mit csinálnom. Ezt a műtermet, ahol most lakom, a Művelődési Minisztérium utalta ki számomra 1988-ban, azóta itt élek feleségemmel, Monostori Ildikóval, aki gyógyszerész és négy és fél éves kisfiámmal, Boldizsárral. 7