Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása (Gyulai katalógusok 4. Gyula, 1997)

Krasznahorkai Géza: Műtermi gondolatok (Kiss György és Krasznahorkai Géza beszélgetése)

Az ember nagyon hosszú folyamat végén jut el, ha eljut, egy valóban tömör megfogalmazáshoz. Mint az én fehér képem, a 75-ben készült Keletkezés vagy a 86-os Építészet sorozat, a Gótika vag)' a Kötések utolsó egy-két darabja, de a Fertőrákosi sziklák néhány darabja is ilyen. Ha ide eljut, akkor úgy érzi, hogy nincs tovább, hogy innen megint bonyolítani kell egy más szinten. Tehát egy spirális fejlődésre gondolsz ? így vari. A festészetben, az egész műfajban - úgy éreztem -, hogy eljutottam eg}' ilyen pontig, és az a kis kép, a Keletkezés a fő bűnös abban, hogy már nem festek. Valószínű, hogy ennél tömörebben nem tudok a festészet nyelvén beszélni. Még utána hét vag)' nyolc évig festettem, de annak sokáig nem volt értelme, hog)' hit nélkül, meggyőződés nélkül vag)' rutinból folytassam. Egyszerűen úgy ítéltem meg, hogy ez többet nem ismételhető. Az éremben ez nincs, ott sok a téma, ott eljuthatok egy-egy ilyen pontra, mint a festészetben a Keletkezés volt, de akkor egy másik témában még mindig tovább tudom csinálni. Már beszéltünk grafikákról, festményekről, érmekről, de te a nyolcvanas évektől kezdődően a, köztéri szobrászatban is letetted, a névjegyed. Először a Bocskai szoborral Körösnagy harsány ban, aztán a Szabó Pállal Biharugrán, majd Nyírbátorban a Bethlen szoborral, s legutóbb Gyulán is a Kossuth büszltel. Azelőtt is, hog)' megkaptam az első megbízásomat, csináltam már szobrokat, de más egy kis portrét csinálni, és más köztérre portrét készíteni. Az utóbbi jóval nagyobb felelősség. Ha most ötven éves koromban kínálnának meg először ilyen feladattal, lehet, hogy el sem vállalnám. Egy biztos, hogy az adott esetben én mindent megtettem, hogy a maximumot nyújtsam. Azt hiszem, ennek látszik is az eredménye a köztéri munkáim többségénél. Persze, mindig nagyon nehéz az alkotó dolga, ha közismert személyiségről kell köztéri munkát készítenie, akiről mindenkinek kialakult képe van. Érdekes lenne egyszer, ha a figurális munkák után nem figurális megbízást kapnál. Most bizonyára nagy butaságot mondok, de nem vágyom rá. Az ilyen megbízás az embernek elvisz egy évét, fél évét, hónapjait, és mindig ott a kétség: mi a garancia, hogy tudom hozni a maximumot? Ez alatt én éremben megcsinálok nyolc gondolatot! 30