Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása (Gyulai katalógusok 4. Gyula, 1997)

Krasznahorkai Géza: Műtermi gondolatok (Kiss György és Krasznahorkai Géza beszélgetése)

Nem maradt benned olyan mondanivaló, ami vászonra kívánkozna ? Nem. Mert abban a pillanatban, ha nekem ilyen mondanivalóm lenne, elővenném a stafelájt, meg a vásznat, és elkezdenék megint festeni. Volt még egy harmadik műfaj, a grafika, amit párhuzamosan csináltam az érmészettel, mert az fekete-fehér. Ereztem, hogy a szín sok. Eg)' kicsit elvisz, túl nagy az az eszköztár az én tömörített gondolataimhoz. Az idővel egyébként is fokozatosan szorítottad, vissza a színekel. így van. Igyekeztem redukálni, mert észrevétlenül elkezdtek irányítani. Az éremben tulajdonképpen eg)' tenyérnyi felületen látom a világot. És nyugodtan mondom, hogy ezen a felületen belül biztonsággal mozgok. Az éremművészet mindenre alkalmas, a legtektonikusabb, a legmonumentálisabb dolgok, a természeti erők megjelenítésére is. Külföldi utazásaid, mennyire inspirállak, illetve mennyire befolyásoltak, akár tematikában, akár műfajban ? Későn jutottam külföldre, nyugatra először 75-ben, utána viszont sokszor. Mindig szerencsém volt, hog)' éppen akkor találtam magam szembe eg)' adott országgal, egy adott tájjal, amikor arra nekem kimondatlanul vagy tudat alatt szükségem volt. Megtaláltak ezek az utazások. Ezek az utazások pont a fertőrákosi élményt erősítették benned, vagy akaratlanul is az adott tájból azokra az elemekre koncentráltál, akár Grúziát, akár Svájcot, akár Görögországot említem. Igen, ebben megint szerencsés voltam. Ma is azt mondom, hogy én már láttam a világból azt, amire nekem szükségem van. 1975-ben Dániával kezdődött, 77-ben Franciaországban szembesültem az ottani gótikával, a másik örök szerelemmel, az építészettel; 1979-ben Svájc és Grúzia, majd később Görögország és Egyiptom következett, de voltam Koreában, Törökországban, Németországban, Angliában is. Ezek az utak most is rengeteget számítanak nekem a munkák szempontjából is. Tulajdonképpen most már nem nagyon vágyom az utazásra, ezekből az élményekből életem végéig tudok táplálkozni. Fertőrákos óta folyamatosan az egyszerűsítésre, a végső megfogalmazásokra törekszel. Kezdődött ez a színek redukálásával, majd, folytatódott a motívumok szűkítésével. Hogyan működik ez belülről? 29