Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása (Gyulai katalógusok 4. Gyula, 1997)

Krasznahorkai Géza: Műtermi gondolatok (Kiss György és Krasznahorkai Géza beszélgetése)

napfelkelte, a naplemente, a felhők, a horizont, a beláthatatlan távolságok, a nyugalom, és emellett annak az egész vidéknek a vibrálása, feszültsége az, ami engem megfogott, és tulajdonképpen, nemcsak festőként, hanem emberként is éreztem, hog)' a nyugalom micsoda feszültségeket takarhat. Akkor mégiscsak, van valami közös, ami a műveidben tetten érhető mindebből. Talán a természet-szemléleted. A művészeted, ugyan témájában nem alföldi, de a természet mint érték vagy kikutatható rejtély, a képeiden is, az érmeiden is fő motívum-képző. Kétségtelen, hogy döntő tényező. Enélkül egyetlen munkám se született meg. Egyetlen munkám se. Nagyon szeretek a természetben lenni. Van eg)' révfülöpi pincém, amit ugyan már nyolc éve nem láttam, de nagyon ritka pillanatok ott adódtak, amikor az ember a természet része tudott lenni, befogadta a természet. Tehát szinte neked repült vagy éppen kikerült a szarvasbogár vagy a vaddisznó. Es a Balaton látványa. Ezeket a pillanatokat próbálta az ember megtalálni, és ezek a pillanatok rettenetesen inspiráltak aztán. Nos, csak azért ugrottunk előre, hogy összekössük az Alföld-élményt a képeiden megjelenő tematikával. A főiskolára elsőre nem vettek föl, így kőfaragó lettél. Úgy gondolom későbbi munkásságodból, hogy ez meghatározó találkozás volt az anyaggal. Egy kicsit rosszul indult a pályám. Nem küldték el a felvételi papíromat, nem javasolt a gimnázium sem főiskolai felvételre, de ennek ellenére három nap késéssel megérkeztem a főiskolára, bennmaradtam a szűrőkön. Végül nem ezért nem vettek fel, egyszerűen életemben ott találkoztam először a meztelenséggel, tehát nem álltam azon a szinten, hogy én egy aktot megrajzoljak. Akkor elhatároztam, a többiek munkáját megnézve, hog)' nekem utol kell érnem őket. Ez az eset kedvét szeghette volna az embernek, ha nincsen kellő elhatározottsága és makacssága, de az akkor kialakult makacsságom, csökönyösségem végigkísér, és tulajdonképpen mindenen átsegít. A felvételi után tudtam, hogy Pestre kell kerülnöm, itt van arra lehetőség, hogy továbbfejlődjek. Tudtam, hogy életem végéig nem fogok követ faragni, de ezt megpróbáltam tisztességgel elvégezni, ami arra is jó volt, hog)' megtanultam a két kezemet használni. Szerszámokkal tudtam bánni, és találkoztam egy olyan anyaggal, ami kemény, ami 25