Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)
V. Szabó Gábor: A Perjámos-kultúra leletei Hódmezővásárhely környékén (Adalékok a kora és középső bronzkori női viselethez)
A Perjámos-kultúra telepei és temetői területünkön (Hódmezővásárhely környékén) minden esetben a Tisza árterületén találhatóak, a folyó partjától, illetve a folyó fattyú ágaitól, ereitől, morotváitól soha nem távolodnak el. 23 A Tisza árterétől keletre húzódó, eltérő morfológiai adottságú Békés-Csanádi löszhátságon a kultúra népe már nem telepedett meg, ami arra utal, hogy a kultúra hordozóinak életmódja szorosan kötődött az ártér morfológiai jellegzetességei által biztosított lehetőségekhez. 24 A Marostól északra a kultúra telijeit már nem ismerjük, e folyótól eltávolodva népessége csak egyrétegű kisebb településeket hozott létre (pl. Hódmezővásárhely-Kökénydomb, Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Hódmezővásárhely-Szakáihát). Az eddig leírtak is rávilágítanak arra hogy milyen sok probléma vár még megoldásra a Körös-Maros köz bronzkorának általunk vizsgált időszakával (kora bronzkor 2-3 és középső bronzkor 1) kapcsolatban. Befejezésként ezek közül emelünk ki néhány fontos, szűkebb térségünket is érintő kérdést: 1. Mi a viszonya a Perjámos-kultúra korai fázisának sírjaiba temetkező népességnek a Nagyrév-kultúrához? Melyek azok a nagyrévi formák, amelyek a Perjámoskultúrával azonos időszakba rendelhetőek? Ez a kérdés különösen abban az összefüggésben érdekes, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Maros-torkolat környékén és az attól északra eső területeken a Perjámos-kultúra tényleges elterjedési területén több lelőhelyen a Nagyrév-kultúra leletei és leletegyüttesei is jelen vannak, néhány esetben a Perjámos-kultúra egészen korai leletegyütteseivel együtt: a szőregi temetőben (BÓNA 1963. Pl. X., XI. 1-4) és Hódmezővásárhely-Kökénydombon (GAZDAPUSZTAI 1957. 80-81., XIX. t. 1-5, 8). 2. A Nagyrév-kultúra fogalma használható-e vidékünkön abban az értelemben, mint ahogyan azt a Közép-Tisza vidéki, illetve a Duna menti törzsterületén jelentkező emlékeire használjuk? Területünkön ugyanis minden alkalommal más kultúrák lelőhelyén jelentkeztek e jellegzetesnek mondható nagyrévi darabok, de szórvány voltuk miatt pontos időrendi viszonyuk az itt jelenlévő más kora bronzkori kultúrákkal sajnos egyetlen esetben sem tisztázott. 25 (Az Ada- és a Pitvaros-csoportokkal, illetve a Perjámos-kultúrával.) 3. A fentiekből következően továbbra is tisztázatlan a Perjámos-kultúra származása, illetve a Pitvaros-csoporttal való időbeli és esetleges térbeli kapcsolata. 26 4. A Perjámos-kultúra kései periódusának zárt leletegyütteseit (Szőreg 4-5) csak a szőregi és a deszki temetőkből, illetve a pécskai és a klárafalvi településekről ismerjük. Felmerül a kérdés, hogy miért ilyen kis területen kerülnek elő leletei ebből az időszakból? A fenti problémák megoldását Csongrád megye területről eddig közzétett - nagyobb részében szórványként kezelhető - leletanyagoktól már nem várhatjuk. Ismereteink bővülését a továbbiakban csak hiteles, jól dokumentált feltárásokból származó, nagyobb, zárt leletegyüttesek közzétételétől remélhetjük. 27 73
