Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

9. Azonban e töredék válla bevagdalt, ami a barci-réti anyagban nem fordul elő. 10. Tiszakürt-Homoki szőlő lelőhelyről csak fültöredékek ismertek, s ezekből próbálta meg a szerző az általa két fülűnek tartott fazék rajzbani rekonstruálását (CSÁNYI 1996. XII. t. 2, 4, XVI. t. 15, 16). 11. SCHREIBER 199. A szerző az aszimmetrikus fülű edények részletes összefoglalásában, magát a típust a Makó-kultúra életének végén lezajló fontos változások jeleként értelmezi. 12. Meg kell említenünk, hogy a Hódmezővásárhely-barci-réti ásatás folyamán az ásónyomos mélyítés során előkerült egy tűzdeltdíszes technikával díszített belsődíszes tál töredéke is (III. t. 2.). Számos belsődíszes tálat ismerünk, melyek egységes szemléletű feldolgozása azonban még nem valósult meg. 13. A kutatásban nem egyértelmű a késő vucedoli korszakkal kronológiailag egyező kárpát-medencei kultúrák besorolása a Vucedol-C (BÓNA 1992), illetve a postvucedol (ECSEDY 1979) korszakokon belül. 14. Ecsedy István a postvucedoli időszak jellegzetes típusaként értékeli a Kárpát-medence teljes területén, melynek jelenléte a Nagyrév-kultúra korai, kialakuló fázisáig kimutatható. 15. A párhuzamokat különös tekintettel a Csongrád megyei lelőhelyekre ismertetjük. 16. Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Hódmezővárhely-Szakálhát-Nagy Sándor telke, (Hódmezővásárhely-) Pusztaföldvár-Nagytatársánc, Kiszombor-N, Pusztaszer, Szentes környéke, SzentesJaksor. 17. A díszítés alapján legközelebb álló darabok: Csongrád-Sarok-tanya (GAZDAPUSZTAI 1966. 7. kép 1,3); Heves-Paptag (KALICZ 1968. III. t. 4); Hódmezővásárhely-Solt-Palé (BANNER 1939. 1. kép 2); Kecskemét-Szikra (PATAY 1940,. I. t. 1. a-b); Salgótarján-Pécskő (KALICZ 1968. III. t. 10) és a kérdéses (a Makó- vagy Somogyvár-Vinkovci-kultúrához sorolható) szentkirályszabadjai szórvány lelet (PATAY 1940. I. t. 1). 18. Nagyrév-kultúra (SCHREIBER 1984) - 30, összetett díszű edényt elemez a Nagyrév- és a Perjámos- kultúrák köréből: a barci-réti töredéken az általa 1., 10., 16. sz. alatt besorolt minták találhatók meg (ld. még CSÁNYI 1992); Maros-kultúra köréből (GIRIC 1971; SOROCEANU 1992). 19. Az összetett díszítés e részletét Napként értelmezi. 20. A töredék azonban a Makó-kultúra körében fellelhető 3-4 apró bütyökkel kiemelt vállú edényekre is emlékeztet. (SCHREIBER 1994. Abb. 4. 4-5; formailag a Tiszakürt-Homoki szőlők lelőhelyen a 4. gödörben talált korsóra, melyen azonban nincsen bütyök.) E töredéknek az Adacsoport lelőhelyeihez való kapcsolatára utal a szerző (CSÁNYI 1996. 56., XII. t. 6). 21. Néhány, csak Somogyvári Ágnes szakdolgozatából megismerhető fazéktöredékről nem áll módunkban fotót vagy rajzot közölni. 22. Megjegyzendő, hogy a korai harangedényes körben is igen kedvelt volt ez a felületkezelés (ENDRŐDI 1992). 23. A Makó-Kosihy-Caka-kultúra (VLADÁR 1966; KALICZ 1968; CSÁNYI 1996), a SomogyvárVinkovci-kultúra (ECSEDY 1978; BONDÁR 1995) és kora nagyrévi időszak (SCHREIBER 1984; SZABÓ 1992) házi kerámiájában egyaránt megtalálhatók. 24. A legkorábbi darabok között kell megemlíteni a Dunaföldvár-Kálvária VI. bronzkori szintjen előkerült kehelytalpú tálat (SZABÓ 1992. LXVI. t. 3). A korai nagyrévi edényekhez ld. még Új dombóvár, Vác környéke, a kései nagyrévi és perjámosi edényekhez összefoglalóan SCHREIBER 1984. 25. Ld. 18. jegyzet 55