Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

fület az átfúrt edényfalba agyagcsappal illesztették. Maga a technika, mind a klasszikus nagyrévi, mind a perjámosi telepeken, temetőkben megfigyelhető (SCHREIBER 1963. 6. kép 1,2,4). 2. A kis füles korsók meglétét három, a fentihez képest gyengébb kidolgozású, kopott fényezésű töredék jelzi. 2a. Pontosabb forma meghatározás nélkül egy nyakhajlatban ülő lapos szalagfül töredék (XI. t. 2). 2b. Egy vékonyfalú, nem igazán finoman elsimított falú, csonkakúpos korsó-alj töredék jelzi (XI. t. 3). Az utóbbi különlegességét az aljrész szélén apró vonalkákkal bevagdalt díszítése adja (SCHREIBER 1981. 14. kép 13 - szakaszosan bevagdalt aljrésszel). 2c. A korsó vállát sekély árkolással és apró bütyökkel kiemelő formát, ritkán de már a Nagyrév-kultúra korai időszakától kezdve megfigyelhetjük (CSÁNYI 1982-83. 49.). 3. Karcolt díszű bögrék, korsók 3a. Egy ívelten kettős kónikus hasú edény öt, pontos forma meghatározásra nem alkalmas töredékét karcolt, mésszel kitöltött mintája teszi különösen fontossá (XI. t. 4—8). Az edény vállára csatlakozó szalagfül alatti, ívelten kónikus, szürkésfeketére kiégett, fényezett edénytestet vékonyan bekarcolt vonalakból és beszúrt pontokból álló háromszög, cikk-cakk, és vonalsávminta osztja meg. A díszítési forma alaptípusai: a beszúrt pontokkal kitöltött függő és álló háromszögek, a hosszanti osztómintaként használt és szintén szúrt pontokkal kiegészített vonalsáv és cikk-cakk motívum már a Nagyrév-kultúra korai, ökörhalmi fázisától kezdve jelen van a Duna vidéken. Figyelemreméltó a Dunaföldvár-Kálváriadomb teli-település IV. bronzkori szintjének padlóján talált ökörhalmi formájú füles korsó, melyen a barci-réti töredék már szinte valamennyi motívuma fellelhető (SZABÓ 1992).* Ugyanakkor edényünket töredékesen rekonstruálható formája alapján nem sorolhatjuk a legkorábbi darabok közé. A Nagyrév-kultúra területén nagyobb mértékben a klasszikus nagyrévi időszak végén, a Tisza vidéki tellek keletkezésének korszakában elterjedő, karcolt-mészbetétes, geometrikus, szimbolikus és egyszerűsített díszítéssel megjelenő, viszonylag ritka edények a DélAlföldön, a Nagyrév-kultúra leletei között kevésbé (Gyula-Törökzug) találhatók meg. Jelenlétük jóval erőteljesebb, intenzívebb a (Maros-) Perjámos-kultúra telepein és főként temetőiben (Ószentiván, Pécska/Pecica és Battonya, Szőreg, Mokrin).

25 3b. Egy, igen vékonyan bekarcolt függőleges vonalkákkal díszített vékony oldaltöredék jelzi az egyszerűbb, mész kitöltés nélküli minták jelenlétét (XI. t. 10). 4. Bordadíszes korsók Három, szépen fényezett felületű, nagyobb méretű korsóhoz tartozó töredéket sorolhatunk ide. 4a. Ritka, de meglevő esetként az ívelten kónikus korsó-válltöredéken vízszintesenenyhén ferdén húzódó kettős-(hármas?) alacsony bordadíszt (XI. t. 11). 4b. A korsó hasát három, alacsony, függőleges borda emeli ki (XI. t. 12). 4c. A nagyobb, kónikus vállú edény nyakhajlatában futó sekély árkolás miatt kialakult alacsony borda alatt rátett bütyökdísz van (XI. t. 13). A korsók és nagyobb edények vállán, néha nyakán is megjelenő, függőlegesen, vagy ferdén futó, általában hármas, ritkáb32