Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

tek mellett, két kora bronzkori (nagyrévi) korsó fotóját is közli (BANNER 1938. 191-198., XXII. t.; BANNER 1941. 22. VII. t. 16, 19). A

II. világháború után hosszú ideig szünetelt a terület kutatása. Először 1964 nyarán Nagy Katalin kezdett tervásatást a Barci-réten. A több évre tervezett feltárás elsődleges célja az Alföldön kezdődő középkori falukutatásba való bekapcsolódás mellett a Banner-féle ásatási terület hitelesítése volt. Az oklevelekben 1312-ben, majd 1408-ban említett középkori Bare falu helyének lokalizálására jó esély volt, hiszen a terepbejárási adatok és a Hunyadi-halmon feltárt Árpád-kori temető is ezt támasztotta alá. A három hetes feltárás alatt 162 nr területet tártak fel. A Hunyadi-halomtól nyugatra, kb. 1 km távolságra fekvő legelőn É-D-i irányú, általánosan llxlm-es, egymástól 2-5 méterre fekvő 10 keskeny kutatóárkot húztak (I—

II., V-XIII. szelvény), míg a Balogh-tanya egykori területén két kisebb, NY-K-i irányú (III.: 5,5x1,25 m, IV.: 6,5x1,15 m) szelvényt jelöltek ki (7. t.). A Balogh-tanyán ásott szondákban semmi értékelhető jelenség, sőt szórvány lelet sem került elő. Ezzel szemben a másik helyszínen eredményesebb volt a kutatás. A Tére-ér és a Körtvélyesi Holt-ág közé zárt területen általánosan megfigyelhető volt, hogy a felső két ásónyomban a kora bronzkori és az Árpád-kori kerámia keveredetten került elő, sőt egyes kora bronzkori gödrök felső betöltésében is keverten találhatók meg. A szondaárkokat átlagosan -100-130 cm-ig mélyítették, a körülhatárolható jelenségek-70-100 cm mélyen jelentkeztek. A korai bronzkorba sorolható objektumok: I. szelvény/ 1-3. gödör; VIII. szelvény/ 2. gödör; IX. szelvény/ 1. gödör; XI. szelvény/1-2. gödör; XII. szelvény/ 1. gödör; XIII. szelvény/ 1. gödör. Nagyvalószínűséggel a korai bronzkorba sorolható két, zsugorított csontvázas sír is, melyekben azonban nem találtak semmiféle korszakjelző mellékletet, csupán a sírgödör betöltésében volt némi, valószínűleg bolygatott töltelékföldből származó (kora bronzkori?) kerámiatörmelék (II. szelvény: 1. sír; IX. szelvény: 2. sír.). Árpád-kori objektumok: VI. szelvény/ 1. gödör; XII. szelvény/ 2. gödör. Nem tartalmazott korszakhatározó leletet a X. szelvény/ 1. gödör és az árokrészletek, illetve semmi közelebbi nem ismert az V. szelvény/ 1. gödör; VIII. szelvény/ 1. gödör anyagáról. Összefoglalva 1964-ben a telepen 17 objektumot tártak fel, ezen belül: kilenc kora bronzkori gödröt, két őskori sírt, két Árpádkori gödröt, valamint négy nem meghatározható korú gödröt (I. t.). 1970 tavaszán a nagy tiszai árvíz legveszélyesebb szakasza a vásárhelyi nyugati határban volt, ahol az árvízvédelmi munkák közben erősen megbolygatták az 1964. évi feltárások helyszínét. Ezért 1971 nyarán a korábban kutatott terület közelében három kis kutatóárkot húztak (1971. I. lelőhely a-c. kutatóárok, 3x1 m nagyságúak, -110 cm-ig mélyítve). A felső két ásónyomban (-60 cm-ig) seprűdíszes kora bronzkori és Árpád-kori kerámiát, állatcsontot találtak, míg a 3-4. ásónyom (-110 cm-ig) már semmiféle leletet nem adott és az altalajban sem tudtak körülírható jelenséget megfigyelni. A folyamatos pusztulás következtében már csak a teljesen elhordott kultúrréteg valamikori létét lehetett megállapítani. E helytől - légvonalban - 1 km távolságra, a Hunyadi-rámpa (az elhordott Hunyadi-halom) közelében 4 kutatóárkotjelöltek ki (1971. II. lelőhely d-f. kutatóárok, 3x1 m, illetve „e" árok, 8x1 m nagyságú, -80-150 cm-ig mélyítve), melyekben a felső két ásónyom kevert kora bronzko16