Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Havassy Péter: Kronológia

1282 március-május IV. (Kun) László seregével a hódi (hód-tavi) csatában (Csanád m.) legyőzi az Oldamur vezetésével fellázadt kunokat. A csata után a kunok tömegestül menekültek ki az országból Moldvába és Havasalföldre, a foglyul ejtett kunok rabszolgasorba kerültek, a lázadók javain magyarok osztozkodtak. (Paulcr Gyula szerint a kun csata 1280-ban volt.) 1288 március 21. előtt IV. (Kun) László Esztergomban kibékül Lodomér esztergomi érsekkel. (Megesküszik, hogy a tatárokkal nem szövetkezik, nem keresztényt nem juttat hivatalhoz, kunjaival együtt keresztény módra él, az egyház kiváltságait és szabadságát megtartja, helyreállítja az ország békéjét, feleségét, Erzsébetet visszaveszi, kun szeretőjét pedig elbocsátja, ennek fejében az érsek feloldozza a kiközösítés alól.) április 18. után IV. (Kun) László megszegi esküjét, kiközösítése ezzel ismét érvénybe lép. 1290 július 10. IV. (Kun) Lászlót három kun főembere (Árboc, Törtei és Kemence) meggyilkolja. Mizse nádor leszámol a gyolkosokkal és rokonaikkal. 1298 augusztus 5. III. András (1290-1301) és a bárók pecsétje alatt kiadják a király által összehívott pesti gyűlés végzéseit, melyeket a király és a bárók meghatalmazásával és beleegyezésével a gyűlésen részt vevő főpapok, nemesek, szászok és kunok hoztak. 1318 június 12. Először tűnik fel a gyulafehérvári káptalan regisztrumában ajász népnév. 1323 A jászok kiváltságlevele. 1328 május. 8. XXII. János pápa Károly Róbert (1308-1342) kérésére utasítja a magyar püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a megtéréstől a tized követelésével. 1330-(1495) A besenyő kiváltságokat a Marostól délre, Csanád megyében élő besenyők őrizték meg legtovább. 1345-ben Besenyő faluban külön jogállású, „régi szokás szerint hadviseléssel tartozó" (antiquo more exercituare debentium) besenyők földjeit említik. Az itt élő besenyő nemeseket Nagy Lajos (1342-1382) - kivéve őket a nádor, az országbíró és Csanád megye joghatósága alól - 1369-ben királyi pártfogás alá veszi, ügyeiket a királyi törvényszék elé utasítja. (A kiváltságlevelet Zsigmond király, majd 1495-ben II. Ulászló többször is megerősíti.) 1347 Az „összes besenyők ispánja" a Fejér megyében ősi birtokokkal rendelkező Besenyő Gergely volt. 1348 VI. Kelemen pápa a minorita szerzeteseket bízza meg a kunok és jászok közötti térítéssel Cumaniában. 1352 július 10. Nagy Lajos kéri VI. Kelemen pápát, hogy a megkeresztelkedő kunokat és tatárokat mentse fel a papi tized fizetése alól. 126