Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Havassy Péter: Kronológia

854 körül Kitör az első háború a besenyők és a magyarok közt (Czeglédy Károly feltevése). A harcoló feleket a források még kangar, illetve szávartü ászfalü (vö: szavír) néven említik. Egy magyar néptöredék az összecsapás során a Kaukázus déli oldalára, Perzsia határvidékére költözik. 889 Regino prumi (lotaringiai) apát 908-ban befejezett Világkrónikája szerint a besenyők a magyarokat kiűzik Szkítiából. (Györffy György e följegyzést 895-re, a honfoglalást bevezető harcokra vonatkoztatja: Czeglédy Károly szerint ekkor volt a második besenyő-magyar háború, amely után a magyarok a Levédiától nyugatra fekvő Etelközbe, a Dnyeper és a Dnyeszter vidékére menekültek.) 893 Ismail ibn-Ahmed közép-ázsiai szamanida uralkodó hadjáratban legyőzi a tőle északra lakó úz (oguz vagy „tork") népet. 894 körül Az úzok a kazárokkal szövetkezve legyőzik a Volgától keletre lakó besenyőket, akik átkelve a folyón megjelennek a magyarok szomszédságában. 895 tavasza Árpád a magyar fősereggel átkel a Vereckei-hágón, s megkezdi a honfoglalást. - A szövetségre lépett bolgárok és besenyők megtámadják az Etelközben maradt magyarokat és vereséget mérnek rájuk. Az életben maradottak a Keleti-Kárpátok szorosain és hágóin át Erdélybe menekülnek. 895-900 A magyar szállásterület a Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjed: itt keresi fel Gábriel bizánci követ a magyar vezéreket azzal a kívánsággal, hogy űzzék ki a besenyőket Etelközből, és költözzenek oda vissza, amit a magyarok elutasítanak. 915 A besenyők első betörése orosz földre. 917 A magyarok a besenyőkkel együtt vettek részt a Balkánon a bizánciak elleni kalandozó hadjáratokban. 922 Ibn Fadlán arab utazó az Urál folyótól keletre, az úzok között, egy besenyő törzzsel találkozik. 934 április A besenyőkkel szövetkező magyarok a Bizánci Birodalom területére törnek, de az ellenük küldött bizánci sereggel nem ütköznek meg, hanem váltságdíj ellenében visszaadják a foglyokat, s évi adó fejében kilenc évre békét kötnek. X. század közepe Talmács törzsbeliek őrzik a Déli-Kárpátokban a Vöröstoronyi-szoros bejáratát, az ettől nyugatra emelkedő hegységet Besenyők erdejének nevezik. 955 után Tonuzoba besenyő vezér -valószínűleg Taksony fejedelem uralkodása idején (955-970) -Magyarországra költözik. 119