Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának élatéből (Gyulai katalógusok 1. Gyula, 1995)

Kósa László: A gyulai reformátusok története

Kosa László A GYULAI REFORMÁTUSOK TÖRTÉNETE Gyulának mint településnek hazai viszonylatban meglehetősen kései az első ismert okleveles említése. Azonban ez az évszám (1313) éppen egyházi intézményre utal. Károly Róbert király Gyulamonostorában állít ki oklevelet. A mai városhatárban ennél régebbi egyházi nyomokat is találunk. Négy XI-XIII. századi, időközben elpusztult falu templomának maradványait tárták föl régészeti ásatások. Gyula uradalmi központként a XV. század elejétől gyors fejlődésnek indult, melyet többek közt egyházi életének megerősödése is bizonyít. Bunyitay Vince, a váradi római katolikus püspökség történetírója szerint a középkor végén hét istentiszteleti hely volt a településen. A hitújítás országos hírű, gazdag mezővárosként érte el Gyulát. A magyarországi reformáció meggyökeresedésének és kivirágzásának minden jelentős társadalmi tényezője adott volt itt: a mezővárosi polgárság, mely az új tanítások iránti lelki fogékonyságával tűnt ki, a végvári katonák, akik ugyanezt az érzékenységet tanúsították, és voltak főúri pártfogóik is. A reformáció első gyulai nyomai azonban homályba vesznek. A váruradalom földesura 1510-1530 között az a Brandenburgi György német választófejedelem volt, aki rövid idővel 1517 után Luther személyes követője, majd nagyhatalmú pártfogója lett, és mint a németországi reformáció egyik kiemelkedő világi alakja a történetíróktól a „kegyes" melléknevet kapta. Brandenburgi György azonban 1520-ban járt utoljára Gyulán, s bár a budai udvarban a II. Lajos király és felesége, Habsburg Mária körül kialakult, Luther tanításaival rokonszenvező körhöz tartozott, ebből az időből nincs bizonyítható gyulai nyoma a protestantizmusnak. Figyelembe kell venni, hogy Luther nem egy új egyház alapításának és szervezeti elkülönülésének az igényével lépett föl. Később, amikor már valószínűvé vált az egyházszakadás, egy ideig még sok helyen, így Gyulán is egymás mellett létezett az evangélikus és a katolikus gyülekezet. Városunkban a reformáció fokozatosan hódított. Első hiteles nyomai az 1530as évek végéhez és az 1540-es évek legelejéhez kötődnek. Ozorai Imre, a Nadányi-család körösladányi és békési udvari prédikátora reformálta a környéket. Gálszécsi István pedig 1540 körül Gyulán a Massai-család kúriájában volt prédikátor. Gálszécsi nevéhez fűződik az első ismert magyar nyelvű 27