Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának élatéből (Gyulai katalógusok 1. Gyula, 1995)

Cs. Szabó István: Adatok a Békési Egyházmegye templomainak történetéhez

KÖRÖSLADÁNY A község belterületének magja a Sebes-Körös Ny-i, magas partján, a református templom körül helyezkedik el. A templom körül 1902-ben iskolaépítéskor, 1971 táján pedig vízvezetékárok ásásakor melléklet nélküli csontvázakat találtak. Ezek a templom körüli középkori temető maradványai. 1733-ban még állt a régi templom szentélye, melyet a kálvinisták használtak. Sisa Béla szerint a torony alsó része középkori eredetű. 1551-ben Tordai Benedek volt a faluban az első protestáns igehirdető. 1552-ben a „konzervatív papok" itt tartottak zsinatot. Ahódoltság alatt kisebb-nagyobb megszakításokkal végig lakott volt. Az egyházi feljegyzések szerint: „A zavaros időkben is voltak, kik a'ládányi határon tekergettek,... 1711-ben megülvén a helységet, amint a Templomot találták, úgy egy ideig abban jártak." 1776. márc. 3-án kelt levelükben-melyben új templom építésének engedélyezéséért esedeznek-, a következőket írták: „mindnyájan Reformátusok lévén... mind számunkra, mind pedig tehetségünkre nézve úgy ki terjedtünk, hogy romladozásban lévő, számos voltunkhoz képest pedig igen Szoros és kitsiny capacitású Oratóriumunkban фреп meg nem férünk... Oratóriumunk 1775-dik Esztendőbenn renováltatott és az Észak felől való részén esvén az újjítás vagyon sárból és fábul, a másik vége vagyon mintegy napkeletre, amely egy darabban vagyon gömbölyű formán égetett téglából, ki építtette régenten, nem bizonyos, de az igaz, hogy ezen Körös-Ladány nevezetű Helységet mind ebben a mostani ülésben mind pedig a másikban s a Török idejébenn is Reformátusok lakták." (Ráday Levéltár. Ágenciális levelek. A. 11.2296. 16. kötet. 15-18. fol.) Az 1776ban épített, majd 1794-ben bővített jelenlegi templom barokk stílusú, műemlék jellegű, három haranggal és 1838 óta orgonával ellátott. Belső berendezése a XIX. század elején készült, azonban 1927-ben - sajnos - lebontották a festett, kazettás mennyezetet. 1940-ben 5986 lelkes anyaegyház. KÖRÖSNAGYHARSÁNY Az 1700-as évek elején épült egy „kisded fatemplom". A második fatemplom „nyíltabb helyen épült sok utánajárással" 1740 körül, azon a helyen, ahol a mostani kőtemplom áll. Emellé fatornyot is emeltek 1726-ban és 1757-ben készült harangokkal. A kőtorony 1788-ban épült, s a szájhagyomány szerint az ekkor felszerelt toronyórát a nagyváradi Szent László székesegyház tornyából vásárolták meg. Az új templomhajót, s így a kész templomot 1802 augusztusában szentelték fel, s ugyanebben az évben készült a környéken páratlan szószékkorona, Nagyzerinden. Az orgonával és két haranggal ellátott templom késő barokk, copf stílusú, műemlék jellegű. 1940-ben 1771 lelkes anyaegyház volt. 21